Az egyik idei nagy scifis összeboruláson történt meg, hogy a Lost írói a panelbeszélgetésükön bejátszottak egy videót a négy évvel későbbi önmagukról, ahogy arról vitatkoznak, miért vették le a műsorról a sorozatukat idejekorán. Akkoriban videóanyag hiányában lelőttem a poént, de a cucc most megjelent az egyik DVD-kiadáson, meg is lehet itt tekinteni, miért beszélek ilyesmiről egy BSG-s blogon.
Azt írtam a múltkor, hogy meghívták Mark Verheident a BSG portlandi vetítéseire a szervezők? Bocs, tévedtem, az író e-mailezett nekik, hogy el szabad-e mennie.
Újabb puzzle-darabokat dobtak elénk a You Will Know the Truth szerkesztői, ezúttal hármat, ahogy arra Andrew felhívta a figyelmet egy kommentben. Kapunk egy újabb ismétlést a 4.0-ból, egy érdekes, bár a spoilerezőknek bizonyára már semmitmondó jelenetet a folytatásból, valamint egy különböző beszélgetésekből összevágott montázst. Ezt nekem elsőre nem sikerült maradéktalanul dekódolnom a háttérzaj miatt, ezért a tovább mögött magyarul elolvashatjátok, amit az io9 kihámozott belőle, meg amit nekem sikerült még hozzátennem.
Alig hogy megírtam az előzőt, ki is jött egy újabb interjú a BSG showrunnerével, amiben már aktuálisabb témákról faggatták őt: szóba kerül a vallás kérdése, illetve hogy mi végre van egyáltalán ez a szál a Galacticában, aztán megismerhetjük Moore ambíciózus véleményét a Capricáról, illetve szóba kerül az is, hogy egy ilyen intenzív feszültségkeltés után (Az volt? Vagy csak mi hisszük annak?) hogyan nem lesz csalódás az utolsó cylon kiléte. Aki a teljes interjúra kíváncsi, navigáljon az AMC csatorna honlapjára, itt pedig álljon a három legérdekesebb válasz, amelyek valamennyire élményrontóak, viszont annyira de annyira jók, hogy nem lenne szívem elrejteni senki elől:
Arról, hogy meglepődött-e azon, hogy a Sci Fi megrendelte a Capricát: Igen, gyakorlatilag már feladtam a reményt. Annyit hallani a stúdióktól és a csatornáktól, hogy "Á, még nincs eltemetve, még nem mondtunk nemet". De végül mindig nemet mondanak. Innen már sosincs visszaút, és azt hittem, ide jutottunk mi is. Ez eleve egy szerencsejáték: egy karakterdrámát alkotunk egy tudományos-fantasztikus univerzumban, aminek semmi köze a minden heti akcióhoz és kalandhoz. Ilyesmit még senki sem tudott sikerre vinni, és nagyszerű lenne, ha mi megtennénk. Ez is egy újabb módja lenne annak, hogy a műfajt elfogadtassuk és hitelessé tegyük, mint az érdekes és minőségi műsorkészítés részét.
Arról, hogy nem lesz-e csalódás az utolsó cylon felfedése a nézőknek: [Egy ilyen esemény] sosem lehet olyan erőteljes, mint a hozzá vezető út. Már rég lemondtam az ilyesmiről. A "Ki lőtte le Jockey-t" kérdésnek ez a tanulsága: akárki is tette, egy kicsit mindenképp csalódás lesz. És éppen emiatt döntöttem úgy, hogy [az utolsó cylon felfedését] nem hagyom a fináléra. Nem akartam, hogy erről szóljon az egész sorozat. Biztos vagyok benne, hogy nagyon eltérő reakciók fognak születni rá. Valaki imádni, mások meg gyűlölni fogják. De úgy gondolom, amikor a nézők látni fogják, hogy hogyan is passzol bele ez a show teljes mitológiájába, amikor minden kérdésre megkapják a választ a végén, akkor látni fogják az értelmét, és azt fogják mondani, "Ó, tényleg, talán nem is lehetett volna senki más."
Arról, hogy a Maffiózók fináléja miatt nagyon irigykedett, mint író: Úgy gondolom, az én sorozatomnak a Maffiózókkal ellentétben van eleje, közepe és vége. Szóval akármennyire is szeretem azt a sorozatot, sosem gondoltam, hogy az egy járható út lett volna a számunkra, mivel egyszerűen nem része a narratívánknak. Az övék arról szólt, hogy a karaktereik élete valószínűleg folytatódik, miután a függöny legördül. A mi finálénk a narratívánk lezárása is, a pont a mondat végén.
A tovább mögött tehát a youwillknowthetruth.com hanganyagának transzkriptje, és mielőtt még elfelejtem, Kellemes Karácsonyt kívánok!
A hangfelvételen először Zareket halljuk, ahogy egy felkelésről beszél: "Minden forradalom egy apró tettel veszi kezdetét. De remélem, azt felfogja, mennyire komoly ez a dolog. Remélem, felfogja, hogy ennek következményei lesznek." Ezzel elhalkul a hang, Gaeta beszél, de nem értem, mit mond, majd felbukkannak mások. Valaki azt mondja, "Pontosan tudja, miről beszélek", majd hogy "A mi kis titkunk?". Sharon (valószínűleg nem erre feleletként) azt mondja, "Vagy valaki más", Gaeta pedig, szintén nem tudni, mire, azt mondja, "Szóval, ha jól sejtem, egy szánalomdugás se jöhet szóba?". Ebben az utóbbiban egyáltalán nem vagyok biztos, hiszen a frak szót ezermillió dologra használják, úgyhogy itt van angolul is, tessék: "So I guess a pity frak is out of the question then?" A végén meg egy csomó harangot hallani.
Lassan hozzá kell szoknotok ahhoz, hogy szaporodni fognak a nem BSG-vonatkozású hírek is a blogon, hiszen miközben lecseng a sorozat, indulnak a készítők egyéb projektjei és a különböző mellékhajtások is, szóval essen egy pár szó ismét a Virtualityről, Ron Moore és Michael Taylor űrdrámájáról.
