Aaron Douglas improvizál

A mi időnk szerint pénteken hajnalban egy podcastban bejelentenek egy fontos és jó hírt a BSG jövőjével kapcsolatban. Egyelőre semmit sem tudni, de az informátoruk elég megbízható, és próbálom majd hamar leközölni a mondanivalóját.

Bear McCreary nemrég megírta eddigi legszebb zenéjét a Battlestar Galacticához. Nem árulta el, mikor, hol fogjuk hallani,de valószínűleg rá fogunk jönni magunktól is.

Tricia Helfer most kezdi a forgatást a Burn Notice című sorozatnál. Szeptembertől néhány részben látni fogjuk ott is, de jelenleg ide-oda kell röpködnie Miami és Vancouver között, hogy mindkét produkcióban részt vehessen.

Jane Espenson forgatókönyvéből forgattak legutóbb epizódot a Battlestarhoz, amiről az írónő annyit mondott, hogy könnyen elhiszi magáról az ember, hogy brilliáns, amikor ilyen nagyszerű színészek elevenítik meg a mondatait. Pedig ő már dolgozott néhány helyen.

Bradley ThompsonAz egyik blogger felhívja a figyelmet, hogy az Escape Velocity volt az első olyan rész, amelyben rangos tengerésgyalogossal találkoztunk. Van egy ismerőse, aki tiszt a tengerészgyalogságnál, és részt vett Bradley Thompson egyik előadásán, ami után az író szétosztott pár névjegykártyát. Később ez az ürge így megismerte Thompsont, és meghívta az esküvőjére is. Azóta is kapcsolatban vannak, és egyszer rákérdezett, hogy mi az oka a tengerészgyalogsági tisztek hiányának a Galacticán, amire Thompson azt felelte, hogy nem szándékosan döntöttek így az írók, csak úgy alakultak a dolgok, hogy nem volt rá szükség a képernyőn. Aztán jött az Escape Velocity, benne egy hadnaggyal, és rögtön írt is a fickó Thompsonnak a dologgal kapcsolatban, az író pedig válaszolt neki, hogy igen, ez félig neki is köszönhető.

Szóval ilyen jó fej ez a Bradley. De például meghívta ezt az embert a Los Angeles-i irodájukba is, ahol az ő íróasztala szemben helyezkedik el David Weddle-ével, így többet látja az ő arcát, mint a korábbi feleségeit együttvéve. A hosszú ideje tartó közös munka során csak egyszer akadtak nézeteltéréseik, amikor tanácsadóhoz kellett fordulniuk, de szemmel láthatóan azt is megoldották. Egyébként Bradley az, aki a Battlestar Wiki készítésébe is besegít, ha épp van ideje.

A Google Reader fejlesztői a jelek szerint nagy iPhone-használók, és elmondják, hogy milyen jó, amikor kéznél van a készülék, és ki kell deríteni, micsoda Tyrol keresztneve. 

Megjelent Ron Moore podcastja a Road Less Travelledhez, melyből kiderül, hogy ebben az epizódban sokkal nagyobb hangsúlyt kapott volna a nyomozás Cally halála ügyében. Tyrol vizsgálgatta volna a naplókat, minden gyanús elemet Toryról, de végül RDM lefújta az egészet, mert nagyon CSI-os lett volna az egész, tele "tech-talk"-kal, ami nem passzol igazán a sorozatához.

Azt is elárulja, hogy Aaron Douglas maga találta ki, hogy nyírják le a haját, és az is kiderül, hogy a jelenete a pisztollyal a kabinjában nem volt előre megírva, és majdnem ki lett vágva, csak annak köszönhető, hogy bent maradhatott, hogy az epizód utolsó negyedét (amelyben Sam lábon lövi Gaetát) átemelték a Faithbe.

A másik érdekesség, hogy Baltar és Tyrol között lett volna párbeszéd az ezutáni jelenetben, és le is forgatták úgy az egészet. Csakhogy a két színész kitalálta, hogy meg akarják csinálni úgy, hogy Tyrol végig egy szót sem szól, ezért felhívták Moore-t, aki teljesen kiakadt, hogy minek akarnak az utolsó pillanatban elrugaszkodni a forgatókönyvtől, ezt előre kellett volna megbeszélni. Aztán végül a vágószobában rájött, hogy a beszéd nélküli verzió lett a jobb, és igazat adott a színészeknek.

Aaron Douglas improvizál

A mi időnk szerint pénteken hajnalban egy podcastban bejelentenek egy fontos és jó hírt a BSG jövőjével kapcsolatban. Egyelőre semmit sem tudni, de az informátoruk elég megbízható, és próbálom majd hamar leközölni a mondanivalóját.

Bear McCreary nemrég megírta eddigi legszebb zenéjét a Battlestar Galacticához. Nem árulta el, mikor, hol fogjuk hallani,de valószínűleg rá fogunk jönni magunktól is.

Tricia Helfer most kezdi a forgatást a Burn Notice című sorozatnál. Szeptembertől néhány részben látni fogjuk ott is, de jelenleg ide-oda kell röpködnie Miami és Vancouver között, hogy mindkét produkcióban részt vehessen.

Jane Espenson forgatókönyvéből forgattak legutóbb epizódot a Battlestarhoz, amiről az írónő annyit mondott, hogy könnyen elhiszi magáról az ember, hogy brilliáns, amikor ilyen nagyszerű színészek elevenítik meg a mondatait. Pedig ő már dolgozott néhány helyen.

Bradley ThompsonAz egyik blogger felhívja a figyelmet, hogy az Escape Velocity volt az első olyan rész, amelyben rangos tengerésgyalogossal találkoztunk. Van egy ismerőse, aki tiszt a tengerészgyalogságnál, és részt vett Bradley Thompson egyik előadásán, ami után az író szétosztott pár névjegykártyát. Később ez az ürge így megismerte Thompsont, és meghívta az esküvőjére is. Azóta is kapcsolatban vannak, és egyszer rákérdezett, hogy mi az oka a tengerészgyalogsági tisztek hiányának a Galacticán, amire Thompson azt felelte, hogy nem szándékosan döntöttek így az írók, csak úgy alakultak a dolgok, hogy nem volt rá szükség a képernyőn. Aztán jött az Escape Velocity, benne egy hadnaggyal, és rögtön írt is a fickó Thompsonnak a dologgal kapcsolatban, az író pedig válaszolt neki, hogy igen, ez félig neki is köszönhető.

Szóval ilyen jó fej ez a Bradley. De például meghívta ezt az embert a Los Angeles-i irodájukba is, ahol az ő íróasztala szemben helyezkedik el David Weddle-ével, így többet látja az ő arcát, mint a korábbi feleségeit együttvéve. A hosszú ideje tartó közös munka során csak egyszer akadtak nézeteltéréseik, amikor tanácsadóhoz kellett fordulniuk, de szemmel láthatóan azt is megoldották. Egyébként Bradley az, aki a Battlestar Wiki készítésébe is besegít, ha épp van ideje.

A Google Reader fejlesztői a jelek szerint nagy iPhone-használók, és elmondják, hogy milyen jó, amikor kéznél van a készülék, és ki kell deríteni, micsoda Tyrol keresztneve. 

Megjelent Ron Moore podcastja a Road Less Travelledhez, melyből kiderül, hogy ebben az epizódban sokkal nagyobb hangsúlyt kapott volna a nyomozás Cally halála ügyében. Tyrol vizsgálgatta volna a naplókat, minden gyanús elemet Toryról, de végül RDM lefújta az egészet, mert nagyon CSI-os lett volna az egész, tele "tech-talk"-kal, ami nem passzol igazán a sorozatához.

Azt is elárulja, hogy Aaron Douglas maga találta ki, hogy nyírják le a haját, és az is kiderül, hogy a jelenete a pisztollyal a kabinjában nem volt előre megírva, és majdnem ki lett vágva, csak annak köszönhető, hogy bent maradhatott, hogy az epizód utolsó negyedét (amelyben Sam lábon lövi Gaetát) átemelték a Faithbe.

A másik érdekesség, hogy Baltar és Tyrol között lett volna párbeszéd az ezutáni jelenetben, és le is forgatták úgy az egészet. Csakhogy a két színész kitalálta, hogy meg akarják csinálni úgy, hogy Tyrol végig egy szót sem szól, ezért felhívták Moore-t, aki teljesen kiakadt, hogy minek akarnak az utolsó pillanatban elrugaszkodni a forgatókönyvtől, ezt előre kellett volna megbeszélni. Aztán végül a vágószobában rájött, hogy a beszéd nélküli verzió lett a jobb, és igazat adott a színészeknek.

Spoiler Sackhofftól

 

Íme, a múlt heti epizód egyperces összefoglalója, What the Frak Happened?-stílusban.

Itt van néhány fotó arról, hogy Katee Sackhoff mennyire nem bír még most sem rendesen felöltözni, amikor pedig a TV Legszexibb Sztárjai elnevezésű partyra hívják.

A Wired egyik publicistája indított egy blogot The Science of Battlestar Galactica címmel, ígéretesnek tűnik.

A Csillagközi romboló című tévésorozat vetítésével összevissza játszadozik a TV2, a lényeg, hogy a héten adásba kerül A feleség visszatér (Tigh Me Up, Tigh Me Down), aminek a múltkor már lement a hogyvoltja, mert azt hittük, hogy szkippeli a csatorna. A jövő héttől – hacsak közbe nem szól valami újabb ünnep – újra folytatódnak a hogyvoltok, kezdve az Isten kezével.

Igaz, nem vág közvetlenül a témába, de a Fox elkezdte beosztani a jövőre induló sorozatait, köztük a nagy számú sci-fikkel. A J. J. Abrams-féle Fringe, főszerepben Dawson egykori haverjával, szeptemberi kezdést kapott, jó sok előre berendelt epizóddal, Joss Whedon Dollhouse-a (benne Helóval) pedig a midseasonbe kerül, vagyis a tavasz és ősz közti "holttérbe", ahol pl. anno a 4400 futott. Ron Moore Virtualityjéről egyelőre nincsenek hírek, de még a castingot se nagyon kezdhették el hozzá.

A tovább mögé beillesztek egy videót (köszi érte a Galactica Sitrepnek), amelyben Michael Ausiello, a TV Guide spoilercsászára beszél erről-arról, többek közt néhány infóról, amelyeket Katee Sackhoffból szedett ki a fent említett partyn. Én nem néztem meg, úgyhogy lehet, hogy nem teljesen igaz, amit írok, de óvatosan a lejátszással, mert állítólag ütős spoiler hangzik el benne (legalábbis olyan, ami jó táptalaj a spekulációkhoz).

 

 

Spoiler Sackhofftól

 

Íme, a múlt heti epizód egyperces összefoglalója, What the Frak Happened?-stílusban.

Itt van néhány fotó
arról, hogy Katee Sackhoff mennyire nem bír még most sem rendesen
felöltözni, amikor pedig a TV Legszexibb Sztárjai elnevezésű partyra
hívják.

A Wired egyik publicistája indított egy blogot The Science of Battlestar Galactica címmel, ígéretesnek tűnik.

A Csillagközi romboló című tévésorozat vetítésével összevissza játszadozik a TV2, a lényeg, hogy a héten adásba kerül A feleség visszatér (Tigh Me Up, Tigh Me Down), aminek
a múltkor már lement a hogyvoltja, mert azt hittük, hogy szkippeli a
csatorna. A jövő héttől – hacsak közbe nem szól valami újabb ünnep –
újra folytatódnak a hogyvoltok, kezdve az Isten kezével.

Igaz,
nem vág közvetlenül a témába, de a Fox elkezdte beosztani a jövőre
induló sorozatait, köztük a nagy számú sci-fikkel. A J. J. Abrams-féle Fringe, főszerepben Dawson egykori haverjával, szeptemberi kezdést kapott, jó sok előre berendelt epizóddal, Joss Whedon Dollhouse-a (benne Helóval) pedig a midseasonbe kerül, vagyis a tavasz és ősz közti "holttérbe", ahol pl. anno a 4400 futott. Ron Moore Virtualityjéről egyelőre nincsenek hírek, de még a castingot se nagyon kezdhették el hozzá.

A
tovább mögé beillesztek egy videót (köszi érte a Galactica Sitrepnek),
amelyben Michael Ausiello, a TV Guide spoilercsászára beszél
erről-arról, többek közt néhány infóról, amelyeket Katee Sackhoffból
szedett ki a fent említett partyn. Én nem néztem meg, úgyhogy lehet,
hogy nem teljesen igaz, amit írok, de óvatosan a lejátszással, mert
állítólag ütős spoiler hangzik el benne (legalábbis olyan, ami jó
táptalaj a spekulációkhoz).

 

 

A kevesebb néha több

Noha a The Road Less Travelled felháborítóan csekély mértékben vitte előrébb a cselekményszálakat, és a főszereplők többségével egyáltalán nem is találkoztunk, a színészek teljesítménye mégis értékes negyvenhárom perccé varázsolta ezt az epizódot. A Flesh and Bone óta tudjuk, hogy Callum Keith Rennie alakítása Leoben szerepében elegendő tud lenni egy jó részhez, James Callis pedig folyamatosan brilliánsan játssza a megváltozott Baltart. Mellettük Galen Tyrolt ezúttal Robert de Niro alakítja, Starbuck képében pedig egy Katee Sackhoffnak átoperált Jack Nicholsont láthatunk.

http://battlestar.freevo.hu/files/trlt1.jpg
Dr. House

A történet nagy vonalakban a tükörképe az elmúlt heti Escape Velocitynek, hiszen azokra a karakterekre koncentrálunk most, akikre a múlt héten nem jutott idő. A lassú tempó és a sokat sejtető "szökési sebesség" cím után jogosan remélhettük, hogy valami be fog most indulni, méghozzá igen nagy lendülettel, de nem így történt. Egy tipikus Battlestar Galactica-duplaepizód első felét láthattuk, amelyben megalapoznak a konfliktusnak, majd a második felvonásban lejátszanak mindent.

Mi több, Mark Verheiden elárulta, hogy a forgatókönyvét kissé szétcincálták, ugyanis egy fontos fordulatot kivágtak a The Road Less Travelledből, csak hogy az utána következő Faithben kerítsenek rá sort. Nem először csinálják meg ezt a húzást a BSG-nél, megtörtént ez a vontatott Eye of Jupiter és a túlzsúfolt Rapture esetében is. Szerintem nemcsak mocskosul geci dolog, hogy kicsesznek az írókkal és a nézőkkel is, de meg is tudja ölni a sztorit, eltolva a precízen kitalált egyensúlyokat. Mindezt miért? Egy közepesen szar cliffhangerért, mint amilyen a harmadik évad felét lezáró jelenet volt az algabolygóra célzott atomtöltetekkel, vagy amilyen Starbuck leváltása volt a mostani epizódban.

http://battlestar.freevo.hu/files/trlt2.jpg

Elég a panaszkodásból, egyelőre bízzunk abban, hogy az e heti Faithért megérte ez a kicsi unatkozás, nézzük a pozitívumokat. A Battlestar Galacticánál nagyon szeretik a jellemfejlődést a szőrzet megváltoztatásával implikálni, ami néha elég céltalannak tűnik, de Tyrol esetében van ennek némi elidegenítő hatása. A kopaszsághoz általában valamilyen mértékű embertelenséget társítunk, ami tökéletes eszköz arra, hogy a megözvegyült, megalázott és magára hagyott exfőnök gépiesedését, eltávolodását érzékeltessék. Most úgy néz ki, mint Acéllövedék megőrült újonca, Pyle közlegény, és föl is fedezhetünk némi hasonlóságot a kettejük félresiklott pályafutásában, én azonban mégis A taxisofőrhöz nyúlnék, és Robert de Niro karakteréhez mérném inkább Tyrolt.

http://battlestar.freevo.hu/files/trlt3.jpg

Ebben a történetben Baltar tölti be az elnökjelölt Palantine szerepét, akinek a beszédeit utálkozva hallgatja a főhős, és dühíti, hogy az általa szeretett nő (itt Cally, A taxisofőrben Betsy) őt pártfogolja, és odáig fajulnak a dolgok, hogy az egyik nyilvános szereplése után majdnem megöli őt. A különbség annyi, hogy itt Tyrol gyűlölete nem egyértelmű, sokkal zavarosabbak az érzései Baltar iránt, és végül meg is békél vele.

A doktortól óriási húzásnak tartom, hogy személyesen meglátogatta a főnököt, különösen, hogy az epizód elején fölismerte, milyen könnyen tudnak kötődni hozzá azok, akik elvesztettek valakit, és észrevette, hogy Tyroltól gyakorlatilag mindenki más elfordult, viszont számára fontos szövetséges lehet. Aaron Douglas tényleg mindent beleadott ebben az epizódban, elérte azt, hogy a szeme többet eláruljon, mint a szavai – éppenséggel Baltar látogatásakor meg sem szólal -, és tökéletesen el tudja velünk hitetni azt a mentális instabilitást, amit jelenleg átél a karaktere.

http://battlestar.freevo.hu/files/trlt4.jpg

Hasonló helyzetben van Starbuck is a Demetriuson, aki, bevallom, nem tartozik a kedvenc karaktereim közé, de valahogy mindig érdekessé bírják őt tenni az írók. Katee Sackhoff over the top-játéka is hozzásegített ahhoz, hogy ne szeressem a pilótanőt, de ezúttal kifejezetten finoman és aprólékosan érzékelteti a megszállottságot és a paranoiát, ami a visszatérése óta egyre inkább elhatalmasodik rajta. Nem éreztem azt, hogy ösztönösen el akarja uralni a jeleneteit, vagy egyáltalán kilóg belőlük a viselkedésével, amit nem mindig tudok elmondani Sackhoffról.

Ő és Callum Keith Rennie alkotják a sorozat egyik legjobb párosát, talán csak Edward James Olmos és Mary McDonnell között jobb a chemistry. Mellettük Sam bátortalan másodhegedűsnek tűnik, annak ellenére, hogy most neki is van néhány jobb pillanata. Leoben egyébként is az egyik legkülönösebb figurája a sorozatnak, a hírhedt kétértelműsége és mellébeszélése már a 2003-as pilot óta ismert, és még a nézők sem lehetnek benne biztosak, hogy mikor beszél igazat, és mikor lódít.

http://battlestar.freevo.hu/files/trlt5.jpg

Én annak idején egy szavát sem hittem el a Flesh and Bone-ban, csak akkor változtattam meg a véleményem, amikor pár hete újranéztem a hogyvolt miatt. Most már ugyanis sejthetjük, hogy valamilyen módon tényleg képes a jövőbe látni, mivel a jóslatai megegyeztek azzal, amit Starbuck az orákulumtól tudott meg a Maelstromban, most pedig be is teljesültek, mert a cylon tényleg Karáért jött, hogy segítsen beteljesíteni a sorsát (nem mellesleg pedig tud Starbuck spirituális élményeiről a halála előtt, bár a képzeletbeli Leoben azt mondta, nincs köze a hús-vér változatához).

Ennek ellenére nem veszek készpénznek mindent, amit mond, hiszen sosem képes egyenesen beszélni. Most sem világos, hogy tudja-e Sam Andersről az igazságot, vagy csak össze akarja őt is zavarni, hogy maga mellé állítsa, mint annak idején Karát. Tényleg kitűnően bánik a szavakkal, és ezt sosem felejtik el az írók, remekül kihasználják a karakter adottságát némi porhintésre.

http://battlestar.freevo.hu/files/trlt6.jpg

A Demetriuson kitört zendüléssel kapcsolatban egyébként sok néző elégedetlenségét fejezte ki, mert Helóból nem néznék ki, hogy így a régi bajtársa ellen forduljon. Ne felejtsük el, hogy csak nagyon sokára szakadt el nála a cérna, és hogy a felesége, aki valószínűleg sokkal fontosabb neki, mint Starbuck, nem mellesleg pedig cylon, szintén az ellen volt, hogy randevúzzanak a báziscsillaggal. Verheiden szólt, hogy leforgattak pár jelenetet, amelyekben Sharon és a férje négyszemközt is megbeszélik a dolgokat, de ki kellett őket vágni időhiány miatt, pedig nagyon is érezni a hiányukat, sajnos.

http://battlestar.freevo.hu/files/trlt7.jpg
Száll a kakukk fészkére

Furcsa, hogy még ki is kellett dobniuk pár kulcsmomentumot, amikor az egész Demetrius-sztori elfért volna egy mellékszálban, akár úgy is, hogy egy-két résszel korábban és határozottabban kezdik el építgetni a konfliktust. Így egy kicsit ki lett nyújtva az egész, pedig juthatott volna idő a függőben hagyott Six-Tigh-szálra, vagy csak szimplán arányosabban eloszthatták volna az elmúlt két epizód cselekményeit. Így kaptunk egy elég középszerű háromnegyed órát, bár hangsúlyozom, a duplaepizódok első felei mindig ilyenek ebben a sorozatban. Sajnálom, hogy az évek alatt Ron Moore-ék nem tanultak ebből a hibájukból, de meg tudom bocsátani, ha a következő rész lesz olyan jó, mint amilyennek ezt vártam.

A kevesebb néha több

Noha a The Road Less Travelled felháborítóan csekély mértékben vitte
előrébb a cselekményszálakat, és a főszereplők többségével egyáltalán
nem is találkoztunk, a színészek teljesítménye mégis értékes
negyvenhárom perccé varázsolta ezt az epizódot. A Flesh and Bone óta tudjuk, hogy Callum Keith Rennie alakítása
Leoben szerepében elegendő
tud lenni egy jó részhez, James Callis pedig folyamatosan brilliánsan
játssza a megváltozott Baltart. Mellettük Galen Tyrolt ezúttal Robert
de Niro alakítja, Starbuck képében pedig egy Katee Sackhoffnak
átoperált Jack Nicholsont láthatunk.

http://battlestar.freevo.hu/files/trlt1.jpg
Dr. House

A történet nagy vonalakban a tükörképe az elmúlt heti Escape Velocitynek,
hiszen azokra a karakterekre koncentrálunk most, akikre a múlt héten
nem jutott idő. A lassú tempó és a sokat sejtető "szökési sebesség" cím
után jogosan remélhettük, hogy valami be fog most indulni, méghozzá
igen nagy lendülettel, de nem így történt. Egy tipikus Battlestar
Galactica-duplaepizód első felét láthattuk, amelyben megalapoznak a
konfliktusnak, majd a második felvonásban lejátszanak mindent.

Mi több, Mark Verheiden elárulta, hogy a forgatókönyvét kissé szétcincálták, ugyanis egy fontos fordulatot kivágtak a The Road Less Travelledből, csak hogy az utána következő Faithben kerítsenek rá sort. Nem először csinálják meg ezt a húzást a BSG-nél, megtörtént ez a vontatott Eye of Jupiter és a túlzsúfolt Rapture esetében is. Szerintem nemcsak mocskosul geci dolog, hogy kicsesznek az
írókkal és a nézőkkel is, de meg is tudja ölni a sztorit, eltolva a
precízen kitalált egyensúlyokat. Mindezt miért? Egy közepesen szar
cliffhangerért, mint amilyen a harmadik évad felét lezáró jelenet volt
az algabolygóra célzott atomtöltetekkel, vagy amilyen Starbuck
leváltása volt a mostani epizódban.

http://battlestar.freevo.hu/files/trlt2.jpg

Elég a panaszkodásból, egyelőre bízzunk abban, hogy az e heti Faithért
megérte ez a kicsi unatkozás, nézzük a pozitívumokat. A Battlestar
Galacticánál nagyon szeretik a jellemfejlődést a szőrzet
megváltoztatásával implikálni, ami néha elég céltalannak tűnik, de
Tyrol esetében van ennek némi elidegenítő hatása. A kopaszsághoz
általában valamilyen mértékű embertelenséget társítunk, ami tökéletes
eszköz arra, hogy a megözvegyült, megalázott és magára hagyott exfőnök
gépiesedését, eltávolodását érzékeltessék. Most úgy néz ki, mint
Acéllövedék megőrült újonca, Pyle közlegény,
és föl is fedezhetünk némi hasonlóságot a kettejük félresiklott
pályafutásában, én azonban mégis A taxisofőrhöz nyúlnék, és Robert de
Niro karakteréhez mérném inkább Tyrolt.

http://battlestar.freevo.hu/files/trlt3.jpg

Ebben a történetben Baltar tölti be az elnökjelölt
Palantine szerepét, akinek a beszédeit utálkozva hallgatja a főhős, és
dühíti, hogy az általa szeretett nő (itt Cally, A taxisofőrben Betsy)
őt pártfogolja, és odáig fajulnak a dolgok, hogy az egyik nyilvános
szereplése után majdnem megöli őt. A különbség annyi, hogy itt Tyrol
gyűlölete nem egyértelmű, sokkal zavarosabbak az érzései Baltar iránt,
és végül meg is békél vele.

A doktortól óriási húzásnak tartom, hogy személyesen
meglátogatta a főnököt, különösen, hogy az epizód elején fölismerte,
milyen könnyen tudnak kötődni hozzá azok, akik elvesztettek valakit, és
észrevette, hogy Tyroltól gyakorlatilag mindenki más elfordult, viszont
számára fontos szövetséges lehet. Aaron Douglas tényleg mindent
beleadott ebben az epizódban, elérte azt, hogy a szeme többet
eláruljon, mint a szavai – éppenséggel Baltar látogatásakor meg sem
szólal -, és tökéletesen el tudja velünk hitetni azt a mentális
instabilitást, amit jelenleg átél a karaktere.

http://battlestar.freevo.hu/files/trlt4.jpg

Hasonló helyzetben van Starbuck is a Demetriuson, aki,
bevallom, nem tartozik a kedvenc karaktereim közé, de valahogy mindig
érdekessé bírják őt tenni az írók. Katee Sackhoff over the top-játéka
is hozzásegített ahhoz, hogy ne szeressem a pilótanőt, de ezúttal
kifejezetten finoman és aprólékosan érzékelteti a megszállottságot és a
paranoiát, ami a visszatérése óta egyre inkább elhatalmasodik rajta.
Nem éreztem azt, hogy ösztönösen el akarja uralni a jeleneteit, vagy
egyáltalán kilóg belőlük a viselkedésével, amit nem mindig tudok
elmondani Sackhoffról.

Ő és Callum Keith Rennie alkotják a sorozat egyik
legjobb párosát, talán csak Edward James Olmos és Mary McDonnell között
jobb a chemistry. Mellettük Sam bátortalan
másodhegedűsnek tűnik, annak ellenére, hogy most neki is van néhány
jobb pillanata. Leoben egyébként is az egyik legkülönösebb figurája a
sorozatnak, a hírhedt kétértelműsége és mellébeszélése már a 2003-as
pilot óta ismert, és még a nézők sem lehetnek benne biztosak, hogy
mikor beszél igazat, és mikor lódít.

http://battlestar.freevo.hu/files/trlt5.jpg

Én annak idején egy szavát sem hittem el a Flesh and Bone-ban,
csak akkor változtattam meg a véleményem, amikor pár hete újranéztem a
hogyvolt miatt. Most már ugyanis sejthetjük, hogy valamilyen módon
tényleg képes a jövőbe látni, mivel a jóslatai megegyeztek azzal, amit
Starbuck az orákulumtól tudott meg a Maelstromban, most pedig be is teljesültek, mert a cylon tényleg Karáért jött, hogy segítsen beteljesíteni a sorsát (nem mellesleg pedig tud Starbuck spirituális élményeiről a halála előtt, bár a képzeletbeli Leoben azt mondta, nincs köze a hús-vér változatához).

Ennek ellenére nem veszek készpénznek mindent, amit
mond, hiszen sosem képes egyenesen beszélni. Most sem világos, hogy
tudja-e Sam Andersről az igazságot, vagy csak össze akarja őt is
zavarni, hogy maga mellé állítsa, mint annak idején Karát. Tényleg
kitűnően bánik a szavakkal, és ezt sosem felejtik el az írók, remekül
kihasználják a karakter adottságát némi porhintésre.

http://battlestar.freevo.hu/files/trlt6.jpg

A Demetriuson kitört zendüléssel kapcsolatban egyébként
sok néző elégedetlenségét fejezte ki, mert Helóból nem néznék ki, hogy
így a régi bajtársa ellen forduljon. Ne felejtsük el, hogy csak nagyon
sokára szakadt el nála a cérna, és hogy a felesége, aki valószínűleg
sokkal fontosabb neki, mint Starbuck, nem mellesleg pedig cylon,
szintén az ellen volt, hogy randevúzzanak a báziscsillaggal. Verheiden
szólt, hogy leforgattak pár jelenetet, amelyekben Sharon és a férje
négyszemközt is megbeszélik a dolgokat, de ki kellett őket vágni
időhiány miatt, pedig nagyon is érezni a hiányukat, sajnos.

http://battlestar.freevo.hu/files/trlt7.jpg
Száll a kakukk fészkére

Furcsa, hogy még ki is kellett dobniuk pár
kulcsmomentumot, amikor az egész Demetrius-sztori elfért volna egy
mellékszálban, akár úgy is, hogy egy-két résszel korábban és
határozottabban kezdik el építgetni a konfliktust. Így egy kicsit ki
lett nyújtva az egész, pedig juthatott volna idő a függőben hagyott
Six-Tigh-szálra, vagy csak szimplán arányosabban eloszthatták volna az
elmúlt két epizód cselekményeit. Így kaptunk egy elég középszerű
háromnegyed órát,
bár hangsúlyozom, a duplaepizódok első felei mindig ilyenek ebben a
sorozatban. Sajnálom, hogy az évek alatt Ron Moore-ék nem tanultak
ebből a hibájukból, de meg tudom bocsátani, ha a következő rész lesz
olyan jó, mint amilyennek ezt vártam.

4×05 – The Road Less Travelled

Rendezte: Michael Rymer

Írta: Mark Verheiden

Időpont: 2008. május 2. 

Történet: Egy lehetséges fegyverszünet az emberek és a cylonok között arra sarkallja Starbuckot, hogy megbízzon egy régi ellenségében.

Vélemény: A régebbi olvasóim bizonyára tudják, milyen vegyes érzésekkel állok hozzá Mark Verheiden munkáihoz. A képregényíróból lett producer a második évad óta dolgozik a sorozaton, és elég vegyes az epizódok listája, amelyeket rábíztak ezalatt az idő alatt. Példának okáért mindkét duplaepizódos finálé második felét ő írta (Lay Down Your Burdens, Crossroads), de olyan töltelékeket is jegyez, mint a Black Market vagy az A Day in the Life

Láthatóan nincs olyan különösebb erőssége, mint mondjuk Michael Angelinek, és személy szerint én nem is tudtam megállapítani, mi az ő trademarkja, mi különbözteti meg őt a többi forgatókönyvírótól. Tudjuk, hogy jó fej, meg blogol, meg minden, de nem jut eszembe semmi, amikor megnézem az epizódjait, hogy "hát igen, ez milyen verheidenes". Ettől függetlenül iszonyú jó munkát végzett a legtöbb résszel, amelyikhez köze volt, azt nem vonhatjuk kétségbe.

Nem csoda, hogy ebben az epizódban azokkal a történetszálakkal foglalkozunk, amelyekre egyáltalán nem került sor az elmúlt héten. Mi több, itt is azt láthatjuk, hogy a lassú építkezés után hirtelen sorsfordulóhoz érkeznek egyes cselekmények, nem is akárhogy. Nagyon-nagyon vártam már, hogy ennek az epizódnak a két központi szereplője ismét összetalálkozzon. A közös jeleneteiket az első évad óta nagyon bírom. 

Az évad során először magasak az elvárásaim egy epizóddal kapcsolatban, és ebben nemcsak az eddigi magas minőség, hanem az egyre izgalmasabbá váló szituáció is közrejátszott. Féltem, hogy jóformán semmi sem fog történni az évad első felében, csak felépítik az alapokat az ütős befejezés felé, de úgy tűnik, nem lesz igazam. Ugyan eddig tényleg csak apránként haladtunk előre, de az ötödik részben mintha megindulna a szekér. Sokan inkább erre kíváncsiak, az eseményekkel és meglepetésekkel zsúfolt sztorikra, hát most úgy néz ki, eljött az ő idejük. Két dolgot várok ettől a The Road Less Travelledtől: legyen izgalmas, és Starbuck ne hisztizzen.

4×05 – The Road Less Travelled

Rendezte: Michael Rymer

Írta: Mark Verheiden

Időpont: 2008. május 2. 

Történet: Egy lehetséges fegyverszünet az emberek és a cylonok között arra sarkallja Starbuckot, hogy megbízzon egy régi ellenségében.

Vélemény: A régebbi olvasóim bizonyára tudják, milyen vegyes érzésekkel állok hozzá Mark Verheiden munkáihoz. A képregényíróból lett producer a második évad óta dolgozik a sorozaton, és elég vegyes az epizódok listája, amelyeket rábíztak ezalatt az idő alatt. Példának okáért mindkét duplaepizódos finálé második felét ő írta (Lay Down Your Burdens, Crossroads), de olyan töltelékeket is jegyez, mint a Black Market vagy az A Day in the Life

Láthatóan nincs olyan különösebb erőssége, mint mondjuk Michael Angelinek, és személy szerint én nem is tudtam megállapítani, mi az ő trademarkja, mi különbözteti meg őt a többi forgatókönyvírótól. Tudjuk, hogy jó fej, meg blogol, meg minden, de nem jut eszembe semmi, amikor megnézem az epizódjait, hogy "hát igen, ez milyen verheidenes". Ettől függetlenül iszonyú jó munkát végzett a legtöbb résszel, amelyikhez köze volt, azt nem vonhatjuk kétségbe.

Nem csoda, hogy ebben az epizódban azokkal a történetszálakkal foglalkozunk, amelyekre egyáltalán nem került sor az elmúlt héten. Mi több, itt is azt láthatjuk, hogy a lassú építkezés után hirtelen sorsfordulóhoz érkeznek egyes cselekmények, nem is akárhogy. Nagyon-nagyon vártam már, hogy ennek az epizódnak a két központi szereplője ismét összetalálkozzon. A közös jeleneteiket az első évad óta nagyon bírom. 

Az évad során először magasak az elvárásaim egy epizóddal kapcsolatban, és ebben nemcsak az eddigi magas minőség, hanem az egyre izgalmasabbá váló szituáció is közrejátszott. Féltem, hogy jóformán semmi sem fog történni az évad első felében, csak felépítik az alapokat az ütős befejezés felé, de úgy tűnik, nem lesz igazam. Ugyan eddig tényleg csak apránként haladtunk előre, de az ötödik részben mintha megindulna a szekér. Sokan inkább erre kíváncsiak, az eseményekkel és meglepetésekkel zsúfolt sztorikra, hát most úgy néz ki, eljött az ő idejük. Két dolgot várok ettől a The Road Less Travelledtől: legyen izgalmas, és Starbuck ne hisztizzen.

4×05 promók

Ezen a pénteken a The Road Less Travelled kerül adásba, sajnos máris túl sokat láttam belőle, pedig meg se néztem a tovább mögött található promókat. Holnap reggel jön a szinopszis, úgyhogy most már úgyis mindegy, megnézem én is a két videót, amint kiposztoltam őket.

4×05 promók

Ezen a pénteken a The Road Less Travelled kerül adásba, sajnos máris túl sokat láttam belőle, pedig meg se néztem a tovább mögött található promókat. Holnap reggel jön a szinopszis, úgyhogy most már úgyis mindegy, megnézem én is a két videót, amint kiposztoltam őket.