Egyesek mennyire ráérnek:
Egyesek mennyire ráérnek:
Egyesek mennyire ráérnek:
Bear McCreary igen jó arc, most például arról írt a blogján, hogy hogyan készült el a Terminator: The Sarah Connor Chronicles évadpremierjéhez a legújabb különleges zenedarabja, amit élete eddigi legizgalmasabb munkájának tart. Az All Along the Watchtowerhez hasonlóan egy régi amerikai dalt dolgozott fel, amiről így ír:
Am I getting typecast as the guy who’ll make a kick-ass contemporary version of your favorite folk song? I suppose there are worse fates.
Már csak emiatt is érdemes lehet megnézni a sorozat második évadjának első részét, na meg mert David Nutter rendezte, márpedig ugye. Sajnos a T-Home szolgáltatások egyik fícsörje az, hogy akár 30 nap alatt is beszerelhetik az internetet az új lakhelyemen, ezért addig biztos nem jutok hozzá a cucchoz, plusz valamivel hektikusabb lesz a blogolás is.
Fellélegezhetünk, a Galactica Sitrep egyik kommentelője szerint James Callis nem a BBC első pillantásra ótvar Merlin-filmjében fog szerepelni, hanem valami Sci Fi Channel-feldolgozásban. Mondjuk engem egyelőre ez se győzött meg arról, hogy meg akarjak nézni egy saját készítésű tévéfilmet a csatornától (a Dűnéből is a Lynch-változat mellett teszem le a kétforintosom), de majd meglátjuk.
Tricia Helfer és Katee Sackhoff motoros találkozóra járnak a párjaikkal, és élvezik.
Végezetül egy linkajánló: most már nem kell messzire menni, hogy az ember szuperjó blogot olvasson Mary McDonnellről, elég, ha lelkes kommentelőnk, Ysu blogjára látogat. Kapunk tőle BSG-epizódkritikákat, videókat, komplett interjúkat, minden, ami kell. A link megtalálható a jobboldali blokkban is, ha valaki szem elől tévesztené.
Bear McCreary igen jó arc, most például arról írt a blogján, hogy hogyan készült el a Terminator: The Sarah Connor Chronicles évadpremierjéhez a legújabb különleges zenedarabja, amit élete eddigi legizgalmasabb munkájának tart. Az All Along the Watchtowerhez hasonlóan egy régi amerikai dalt dolgozott fel, amiről így ír:
Am I getting typecast as the guy who’ll make a kick-ass contemporary version of your favorite folk song? I suppose there are worse fates.
Már csak emiatt is érdemes lehet megnézni a sorozat második évadjának első részét, na meg mert David Nutter rendezte, márpedig ugye. Sajnos a T-Home szolgáltatások egyik fícsörje az, hogy akár 30 nap alatt is beszerelhetik az internetet az új lakhelyemen, ezért addig biztos nem jutok hozzá a cucchoz, plusz valamivel hektikusabb lesz a blogolás is.
Fellélegezhetünk, a Galactica Sitrep egyik kommentelője szerint James Callis nem a BBC első pillantásra ótvar Merlin-filmjében fog szerepelni, hanem valami Sci Fi Channel-feldolgozásban. Mondjuk engem egyelőre ez se győzött meg arról, hogy meg akarjak nézni egy saját készítésű tévéfilmet a csatornától (a Dűnéből is a Lynch-változat mellett teszem le a kétforintosom), de majd meglátjuk.
Tricia Helfer és Katee Sackhoff motoros találkozóra járnak a párjaikkal, és élvezik.
Végezetül egy linkajánló: most már nem kell messzire menni, hogy az ember szuperjó blogot olvasson Mary McDonnellről, elég, ha lelkes kommentelőnk, Ysu blogjára látogat. Kapunk tőle BSG-epizódkritikákat, videókat, komplett interjúkat, minden, ami kell. A link megtalálható a jobboldali blokkban is, ha valaki szem elől tévesztené.
2007-ben (és 2006 legvégén) ezt a tíz epizódot láthattuk a BSG-ből, és sokak szerint itt csökkent a sorozat színvonala, azonban már az előző forduló is bebizonyította, hogy csak most léptünk be a nehézsúlyúak világába. Ugyan ebben a körben sok a fillerünk, de voltak köztük egészen kiemelkedő munkák, valamint két újabb duplaepizóddal is dolgunk van a félévad elején és végén. Ez az első eset, hogy Ron Moore nincs versenyben, Michael Rymer viszont rekordmennyiségű, öt epizóddal nevezett be a fordulóba. Nekem megintcsak végig kellett néznem négy részt, hogy döntésre jussak, lássuk, melyik emlékezetes pillanat ragadta meg ezúttal a nézőket. A határidő vasárnap éjfél.
2007-ben (és 2006 legvégén) ezt a tíz epizódot láthattuk a BSG-ből, és sokak szerint itt csökkent a sorozat színvonala, azonban már az előző forduló is bebizonyította, hogy csak most léptünk be a nehézsúlyúak világába. Ugyan ebben a körben sok a fillerünk, de voltak köztük egészen kiemelkedő munkák, valamint két újabb duplaepizóddal is dolgunk van a félévad elején és végén. Ez az első eset, hogy Ron Moore nincs versenyben, Michael Rymer viszont rekordmennyiségű, öt epizóddal nevezett be a fordulóba. Nekem megintcsak végig kellett néznem négy részt, hogy döntésre jussak, lássuk, melyik emlékezetes pillanat ragadta meg ezúttal a nézőket. A határidő vasárnap éjfél.
A 2007-es esztendő legelején járunk, átcsalva ugyan egy epizódot az
előző évből az egyenlő esélyek végett. A közhiedelemmel ellentétben
szinte végig konstans minőségű és magas színvonalú harmadik évad
ezúttal is csupa remek darabot kínál nekünk, a szépen megírt
karakterdaraboktól egészen a felejthetetlen duplaepizódokig.
Bár
egyre frissebbek az emlékek, azért a tovább mögött elolvashatóak a
rövid epizódismertetők, a szavazás pedig perceken belül kezdetét veszi.
3×11 – The Eye of Jupiter
A hajónak az előző epizódban sikerült eljutnia a létfontosságú algabolygóhoz, de a finom kaja mellett egy templomot is találnak a felszínén, amire azonban cylonok is kíváncsiak. Fény derül Lee és Kara titkos afférjaira, és Agathonék megtudják, hogy Hera él. A remekül kiegyensúlyozott részt Mark Verheidennek és Michael Rymernek köszönhettük.
3×12 – Rapture
Helo lelövi a saját feleségét, hogy visszaszerezzék a gyermeküket, D'Anna pedig meglátja az öt utolsó cylon arcát. Gaius Baltar és Caprica-Six a Galacticára kerülnek, a Hármas modellt pedig kivonják a forgalomból a deviáns cselekedetei miatt. Az akcióban és látványos CGI-ben dúskáló epizódot David Weddle és Bradley Thompson jegyzi, a rendezői székben továbbra is Michael Rymer ült.
3×13 – Taking a Break From All Your Worries
A jelentős eseményekre Edward James Olmos rendezésében és Michael Taylor írásában pihenünk rá, így a szép képsorok mellé Baltar emlékezetes vallatását kapjuk. Lezárul a szerelmi négyszög fejezete is, és először lengetik be az egykori elnök tárgyalását.
3×14 – The Woman King
Ebben a Helo-centrikus epizódban orvosi-morális kérdésekkel és a faji megkülönböztetés egy speciális formájával foglalkozunk, ahol a Saggitaron kolónia egykori lakói esnek áldozatul a diszkriminációnak. Tom Zarek előre figyelmezteti Roslint, hogy mi fog rájuk várni, ha tényleg megkezdődik Baltar tárgyalása, és egyáltalán nem jár messze az igazságtól. Michael Angeli harmadik forgatókönyvét Michael Rymer vitte képernyőre.
3×15 – A Day in the Life
Adama a házassági évfordulóját ünnepli, és visszaemlékszik egykori feleségére, miközben Cally és Galen Tyrol egy légzsilipben ragadnak, ahol egy léknek köszönhetően a lassú halál vár rájuk. Mark Verheiden írásában merengtünk el a múlton, amelyet Rod Hardy rendezett meg.
3×16 – Dirty Hands
Anne Cofell Saundersnek meggyűlt a baja ezzel a forgatókönyvvel, ezért Jane Espenson sietett a segítségére, és a sorozat egyik legjobb fillerét tette le az asztalra. Megismerjük végre a flotta civiljeinek, azaz a munkásoknak a kiszolgáltatott helyzetét, azon keresztül pedig Adama és Tyrol majdnem vérre menő konfliktusát, egy felejthetetlen jelenetben pedig fény derül Baltar aereloni múltjára is. Wayne Rose első rendezése volt ez a webizódok után.
3×17 – Maelstrom
Kara az élet és a halál között visszatér a capricai lakásába, ahol Leoben képében kíséri őt egy jelenés. David Weddle és Bradley Thompson vezette végig ezen a szépen kikövezett spirituális és metaforákkal teli úton Starbuckot, amelyhez Michael Nankin szolgáltatta a remek rendezést.
3×18 – The Son Also Rises
A Kara Thrace halála utáni űrt kellett betöltenie Mark Sheppardnak Romo Lampkin szerepében, amihez Michael Angeli dialógusokhoz való tehetsége szolgáltatta a megfelelő alapot. Lee Adama rálép a flottától való elszakadás útjára, Baltar tárgyalása pedig heteken belül kezdetét veszi. Sergio Mimican-Gezzan tért vissza a rendezői székbe, amelyben utoljára az évad premierjénél ült.
3×19 – Crossroads, part 1
Megkezdődik Baltar tárgyalása a vád és a védelem egy-egy hatásos beszédével, valamint Tigh ezredes sokkoló vallomásával. Felbukkan az exelnök híveinek szektája, Roslin rákja és a látomásai visszatérnek, Lee pedig kilép a flottából. Három szereplő furcsa zenét kezd hallani. Michael Taylor írását dicséri ez a felvezető darab, Michael Rymer pedig ismét vállalta a finálé rendezését.
3×20 – Crossroads, part 2
Az évad befejező epizódja Mark Verheidenhez került, aki ezt Lee Adama ötperces monológjával hálálta meg, valamint rá hárult a feladat, hogy leleplezzen négyet az utolsó cylonok közül. Baltart felmentették, Kara Thrace visszatért, és végre megpillanthattuk a Földet is.
A 2007-es esztendő legelején járunk, átcsalva ugyan egy epizódot az előző évből az egyenlő esélyek végett. A közhiedelemmel ellentétben szinte végig konstans minőségű és magas színvonalú harmadik évad ezúttal is csupa remek darabot kínál nekünk, a szépen megírt karakterdaraboktól egészen a felejthetetlen duplaepizódokig.
Bár egyre frissebbek az emlékek, azért a tovább mögött elolvashatóak a rövid epizódismertetők, a szavazás pedig perceken belül kezdetét veszi.
3×11 – The Eye of Jupiter
A hajónak az előző epizódban sikerült eljutnia a létfontosságú algabolygóhoz, de a finom kaja mellett egy templomot is találnak a felszínén, amire azonban cylonok is kíváncsiak. Fény derül Lee és Kara titkos afférjaira, és Agathonék megtudják, hogy Hera él. A remekül kiegyensúlyozott részt Mark Verheidennek és Michael Rymernek köszönhettük.
3×12 – Rapture
Helo lelövi a saját feleségét, hogy visszaszerezzék a gyermeküket, D'Anna pedig meglátja az öt utolsó cylon arcát. Gaius Baltar és Caprica-Six a Galacticára kerülnek, a Hármas modellt pedig kivonják a forgalomból a deviáns cselekedetei miatt. Az akcióban és látványos CGI-ben dúskáló epizódot David Weddle és Bradley Thompson jegyzi, a rendezői székben továbbra is Michael Rymer ült.
3×13 – Taking a Break From All Your Worries
A jelentős eseményekre Edward James Olmos rendezésében és Michael Taylor írásában pihenünk rá, így a szép képsorok mellé Baltar emlékezetes vallatását kapjuk. Lezárul a szerelmi négyszög fejezete is, és először lengetik be az egykori elnök tárgyalását.
3×14 – The Woman King
Ebben a Helo-centrikus epizódban orvosi-morális kérdésekkel és a faji megkülönböztetés egy speciális formájával foglalkozunk, ahol a Saggitaron kolónia egykori lakói esnek áldozatul a diszkriminációnak. Tom Zarek előre figyelmezteti Roslint, hogy mi fog rájuk várni, ha tényleg megkezdődik Baltar tárgyalása, és egyáltalán nem jár messze az igazságtól. Michael Angeli harmadik forgatókönyvét Michael Rymer vitte képernyőre.
3×15 – A Day in the Life
Adama a házassági évfordulóját ünnepli, és visszaemlékszik egykori feleségére, miközben Cally és Galen Tyrol egy légzsilipben ragadnak, ahol egy léknek köszönhetően a lassú halál vár rájuk. Mark Verheiden írásában merengtünk el a múlton, amelyet Rod Hardy rendezett meg.
3×16 – Dirty Hands
Anne Cofell Saundersnek meggyűlt a baja ezzel a forgatókönyvvel, ezért Jane Espenson sietett a segítségére, és a sorozat egyik legjobb fillerét tette le az asztalra. Megismerjük végre a flotta civiljeinek, azaz a munkásoknak a kiszolgáltatott helyzetét, azon keresztül pedig Adama és Tyrol majdnem vérre menő konfliktusát, egy felejthetetlen jelenetben pedig fény derül Baltar aereloni múltjára is. Wayne Rose első rendezése volt ez a webizódok után.
3×17 – Maelstrom
Kara az élet és a halál között visszatér a capricai lakásába, ahol Leoben képében kíséri őt egy jelenés. David Weddle és Bradley Thompson vezette végig ezen a szépen kikövezett spirituális és metaforákkal teli úton Starbuckot, amelyhez Michael Nankin szolgáltatta a remek rendezést.
3×18 – The Son Also Rises
A Kara Thrace halála utáni űrt kellett betöltenie Mark Sheppardnak Romo Lampkin szerepében, amihez Michael Angeli dialógusokhoz való tehetsége szolgáltatta a megfelelő alapot. Lee Adama rálép a flottától való elszakadás útjára, Baltar tárgyalása pedig heteken belül kezdetét veszi. Sergio Mimican-Gezzan tért vissza a rendezői székbe, amelyben utoljára az évad premierjénél ült.
3×19 – Crossroads, part 1
Megkezdődik Baltar tárgyalása a vád és a védelem egy-egy hatásos beszédével, valamint Tigh ezredes sokkoló vallomásával. Felbukkan az exelnök híveinek szektája, Roslin rákja és a látomásai visszatérnek, Lee pedig kilép a flottából. Három szereplő furcsa zenét kezd hallani. Michael Taylor írását dicséri ez a felvezető darab, Michael Rymer pedig ismét vállalta a finálé rendezését.
3×20 – Crossroads, part 2
Az évad befejező epizódja Mark Verheidenhez került, aki ezt Lee Adama ötperces monológjával hálálta meg, valamint rá hárult a feladat, hogy leleplezzen négyet az utolsó cylonok közül. Baltart felmentették, Kara Thrace visszatért, és végre megpillanthattuk a Földet is.
Nemrég járt le a szavazás határideje a negyedik fordulóra, így végleg eldőlt, a harmadik évad első feléből a legjobbnak A Galactica beugrik a légkörbe című epizód, azaz az Exodus második része bizonyult.
Százötvenhét szavazatból nyolcvanhattal büszkélkedhet az első helyezett, míg a második és a harmadik sorrendben huszonhárommal és tízzel. Én szorosabb versenyre számítottam, hiszen a harmadik évad igen erős kezdést kapott, csupa-csupa kiváló epizóddal, és ez a színvonal nagyon sokáig nem csökkent. Ilyen jelentős szavazati aránnyal egyedül a Pegasus dicsekedhet még, ám ha figyelembe vesszük az ellenfeleket, akkor ez különösen nagy teljesítmény a mostani győztestől.
Az Új-Caprica sztori örömömre sokakban hagyott mély nyomot, hiszen a dobogón az Unfinished Business és az Occupation végzett még. Az Exodus azonban a mozifilmeket megszégyenítő látványvilágával, a brilliánsan megrendezett akcióival, a 100%-on pörgetett izgalommal, valamint a szemet gyönyörködtető vizuális effektjeivel és a könnyfakasztó befejezésével teljességgel megérdemelten került be a döntőbe.
Ezúttal sem maradt epizód szavazat nélkül, a legutolsó helyen a Torn végzett három vokssal, afölött pedig a jobb sorsra érdemes Collaborators és a Precipice érkeztek be. Az Exodus mostani győzelme egyben azt is jelenti, hogy Michael Rymer rendező kihívót kapott Félix Alcalá személyében, illetve David Weddle és Bradley Thompson is részt vesznek immár a döntőben.
Nemrég járt le a szavazás határideje a negyedik fordulóra, így végleg eldőlt, a harmadik évad első feléből a legjobbnak A Galactica beugrik a légkörbe című epizód, azaz az Exodus második része bizonyult.
Százötvenhét szavazatból nyolcvanhattal büszkélkedhet az első helyezett, míg a második és a harmadik sorrendben huszonhárommal és tízzel. Én szorosabb versenyre számítottam, hiszen a harmadik évad igen erős kezdést kapott, csupa-csupa kiváló epizóddal, és ez a színvonal nagyon sokáig nem csökkent. Ilyen jelentős szavazati aránnyal egyedül a Pegasus dicsekedhet még, ám ha figyelembe vesszük az ellenfeleket, akkor ez különösen nagy teljesítmény a mostani győztestől.
Az Új-Caprica sztori örömömre sokakban hagyott mély nyomot, hiszen a dobogón az Unfinished Business és az Occupation végzett még. Az Exodus azonban a mozifilmeket megszégyenítő látványvilágával, a brilliánsan megrendezett akcióival, a 100%-on pörgetett izgalommal, valamint a szemet gyönyörködtető vizuális effektjeivel és a könnyfakasztó befejezésével teljességgel megérdemelten került be a döntőbe.
Ezúttal sem maradt epizód szavazat nélkül, a legutolsó helyen a Torn végzett három vokssal, afölött pedig a jobb sorsra érdemes Collaborators és a Precipice érkeztek be. Az Exodus mostani győzelme egyben azt is jelenti, hogy Michael Rymer rendező kihívót kapott Félix Alcalá személyében, illetve David Weddle és Bradley Thompson is részt vesznek immár a döntőben.