Rendezte: Michael Nankin
Írta: Michael Taylor
Időpont: 2008. április 18.
Történet: Kara Thrace-nek meggyűlik a baja, amikor nem egy Vipert, hanem egy komplett hajót kell irányítania. A cylonok közt tovább nő a feszültség, ami polgárháborúval fenyeget.
Vélemény: Nagyon elszoktam az érzéstől, hogy úgy várjak egy epizódot, hogy semmit se tudok róla, így még a fenti kép kiválasztásakor is sikerült beleszaladnom pár spoilerbe. Nem beszélek róluk egy hangot se, annyi legyen elég, hogy a kétmondatos összefoglalónál azért érdekesebb lesz ez az epizód is.
Azoknak, akik bírták az Unfinished Businesst és a Taking a Break from All Your Worriest, van egy jó hírem. Michael Taylor, akiről már annyit írtam, hogy kitenne egy posztot a Stábszemle kategóriában, itt van, és ezen kívül még legalább egy részt jegyezni fog az évadból. A faszi a sötétebb tónusú epizódokban van igazán otthon, gondoljunk csak a Razorra, ahol végképp kiélhette magát.
Michael Nankin visszatérő rendező, ha valamiért ki lehet emelni, akkor az az, hogy a Starbuck-centrikus részekért általában ő felel (Maelstrom, Scar). Ebből kiindulva lehet, hogy sokat fogunk időzni a Demetriuson. Nyilván kellett ebbe az új szálba is némi konfliktus, különben marha unalmas lett volna az utazásuk.
Gondolom most, hogy kivették azt a pendrive-ot a Centurionokból, arra is rájönnek, hogy nemhogy eszközök, de háziállatok sem akarnak lenni (hogy Cavilt idézzem), és ez vezet majd a konfliktushoz cylonéknál. Egyelőre nem tudom, hova vezet ez, de akárhányszor így vagyok ezzel, végül sosem csalódom.
Összességében véve a szokásos taylori komorságot várom a leginkább, és azt, hogy sokat foglalkozzunk a Galacticán történtekkel. Szépen felvonultatták eddig a BSG legnagyobb erényeit, jó lenne, ha folytatódna a sor. A premierben levezényeltek egy akciódús ütközetet, a második részben jó mélyen belemásztunk a karakterekbe, most itt az ideje, hogy szörnyűségek történjenek. Itt az ideje, hogy kíméletlenek legyenek velünk. Hogy fájjon.