Tricia Helfer a Chicago Tribune-nek beszélt a Burn Notice-beli szerepéről és a Battlestar Galactica forgatásáról. Mint kiderül, orbitális nagyot tévedtem, a sorozat forgatása jelenleg is zajlik, eredetileg ugyan valóban június harmincadikán kellett volna összecsomagolniuk, de elcsúsztak a dolgok, és először július hetedikére, majd most július 12-éne tolták a dátumot. Valószínűleg ez a finálé háromórásra sikeredett forgatókönyvének köszönhető, és ez meg is magyarázza, hogy miért redezték előbb a wrap partyt, mint hogy a felvételekkel végeztek volna. Helfer még ezen a konferenciabeszélgetésen mesél a jövőbeli szerepeiről.
Mark Verheiden véleménye egyébként az a sorozatról, hogy valóban nagyon magasra tette a lécet a számára, mint író számára, de reméli, hogy az a bizonyos "legjobb munka" még vár rá valahol. Michael Hogan értelmezésében ez a szakma olyan, mint a nomádélet, és ő még keresi a legnagyobb lehetőséget. Kilátásai már vannak, igaz, csak "beszélgetés szintjén" keresi a lehetőséget a továbblépésre.
Na, hát nagyjából ennyit a hírekről mára, de mivel beleszaladtam pár érdekességbe, legalább most alkalom nyílik megosztani őket:
Most olvastam, hogy egy ilyen sorozat számára, mint a Battlestar Galactica, soha a büdös életben nem lett volna pénz fölépíteni a Pegasus belső díszleteit. Hogy akkor mégis hogy vállalhatták a készítők, hogy beleírják a hajót a sorozatba? Alig egy évvel korábban a FOX megrendelte a Lost in Space remake-jét, és John Woo rendezésével már majdnem meg is kezdődtek a forgatások, amikor valamiért kihúzták a projekt dugóját (vagy csak nem rendelték be a pilot után a sorozatot, nem tudom), és gyakorlatilag fillérekért elkezdték elárusítani a fölöslegessé vált berendezéseket. David Eick és Ronald D. Moore beruháztak rá, hátha egyszer majd jó lesz, aztán hamar jött is a Pegasus ötlete, és csak egy kis átfestés kellett hozzá.
Moore-nál egy évekkel ezelőtti interjúban megpedzegették, hogy mennyibe is kerül a BSG egy epizódja. Homályosan csak annyit felelt, hogy jóval a másfélmillió dolláros epizódonkénti költségek fölött járnak. Na most lehet, hogy akkor még ez a válasz megállta a helyét, de a helyzet az, hogy – összehasonlításképpen – a CSI:Miami egy része négymilliót kóstál, az Arrested Development című félórás sitcom meg 1,8-at ért minden héten. A reklámokból egy Helyszínelők vagy Született feleségek-kaliberű műsor úgy 11 millió dollárt kaszál hetente, de ehhez kereken tízszer annyi néző is kell, mint amit a Battlestar Galactica a kábelen fel tud mutatni.
Oszthatunk, szorozhatunk, de valahogy nekem az jön ki, hogy a Sci Fi Channelnek közvetlenül nem éri meg BSG-t csinálni. Akkor mégis miért adnak ennyi pénzt Moore-éknak? Mert ezt a sorozatot is jól el lehet passzolni külföldön, DVD-ken horribilis összegeket kasszíroznak be vele, előbb évadonként külön-külön, majd a díszdobozos kiadással, majd az ötödik évfordulós díszdobozos kiadással, majd a Blu-ray kiadással, majd a tizedik évfordulón a Blu-ray utáni formátum kiadásával, eközben pedig folyamatosan képernyőn lehet a műsor ismétlése, mert rohadtul időtálló. Szerencsére a csatorna tudja és elismeri, hogy milyen értéket képvisel a sorozat, ezért inkább hagyják lassabban megtérülni, csak hadd fürödjenek egy kicsit ők is a pozitív kritikákban. Ha valaki ehhez jobban ért, mint amit én a guglizással produkálni tudok, akkor várom a kiegészítéseket meg a kijavításokat.
Mark Verheiden közismerten a képregényes világból tört fel a tévés-mozis szakmába, írója volt többek közt Alien és Superman kiadványoknak is, közben pedig ő írta a Jim Carrey nevével fémjelzett Maszkot és a Jean-Claude Van Damme főszereplésével készült Időzsarut (nem a legkiemelkedőbb rezümé, de azért csak-csak híres filmek). A televízióban jelenleg egyetlen sorozat van, amely szorosan kapcsolódik a képregényekhez, konkrétan a szuperhősökhöz, így talán nem is meglepő a hír, hogy Verheiden csatlakozott a Heroes csapatához.
A