Tag: vendegposzt

A bejegyzés első része itt található.

 

Végre eljutottunk HeadSixhez. Aki egyben tökéletes, kegyetlenül őszinte partner, terapeuta, és irányító szülő is. Az ember szereplése láttán szívesen feltenné a ma már klasszikusnak számító, elcsépelt kérdést Baltarnak: Mesélne az édesanyjáról?:) De komolyabbra fordítva a szót: HeadSixszel kapcsolatban eddig két kiemelkedő elmélet merült fel. Az egyik szerint Six Baltar tudatalatti kivetülése, a zseni világot mindennél jobban átlátó elméjének teremtménye. A másik szerint Six az, akinek mondja magát: Isten angyala, aki vezeti a kiválasztottat. Nos, azt mondják különféle elméleteket alkotni könnyű. Ezért nem is alkotok újabbakat. Ugyanis véleményem szerint mindkettő. Ő Baltar hite, lényének egy darabja, Isten angyala, és a világ egy része. Persze ez egy kicsit sok lehet így, de mondhatnánk, hogy amíg a foton egyszerre hullám és részecske, addig a mi kedves Six entitásunk is lehet mindez egyszerre. Fentebb már leírtam, mely én szeletnek feleltethető meg leginkább HeadSix, de bontsuk ki kicsit jobban Gaius tudattalan személyiségben rejlő lehetőségeket.

Mint említettem egy korábbi hozzászólásban HeadSix Baltar személyiségének tudatalatti ellentétpárjának is megfeleltethető, ami a tudatos személyiséggel fordított tulajdonságokat mutat. Például, amíg a tudat racionális, addig a tudatalatti mélyen vallásos. Ahogy Gladia is gondolja, nem feltétlen véletlen, hogy HeadBaltar a régi világfi stílust képviseli – szegény leszorult a tudatalattiba. Emellett azonban van egy pszihológiai jelenség, ami szintén tetten érhető a semmiből előbukkanó hölgyben. Ez pedig a Jung által személyes tudattalan és a kollektív tudattalan határára helyezett anima. A személyiség ellentétes nemű párja. A férfiben lakó nő. Van egy olyan elmélet, mi szerint a szerelem első látásra jelenség a férfi animája, és a nő animusa kivetítése a leginkább megfelelő személyre. Van-e ennél szebb magyarázat Baltar és Six, és mellettük HeadBaltar, és HeadSix komplex kapcsolatára? Előfordulhat, hogy a két személy ellentétes nemű belső párja tökéletesen azonos a másik valós személyével? Bár ezt a sorozat jövője még cáfolhatja, de kár lenne érte, vagy ahogy szokták mondani, olyan szép pár voltak együtt. És különben is, szeretem nézni Triciát.:)

Folytatva a gondolatmenetet, Baltarhoz hasonlóan mi is evezzünk át lassan a misztikum, és a racionalitás elmosódó határvonalának vizeire. A mi kedves Gaius-nénk tehát akár tudatalatti, akár anima, akár a szülő én egy belülre tolt része, mindenképpen közel áll a kollektív tudattalanhoz. Ahol az emberiséget egészét jellemző ideák, elképzelések, ősképek, úgynevezett archetípusok laknak. Ráadásnak emellett tucatnyi máig pontosan megmagyarázhatatlan dolog. Itt bizony olyan minták is vannak, amelyek nemcsak a biológiai létezés építőköveinek szintjeiig nyúlnak vissza, hanem a fizikai világ alapvető törvényszerűségeinek képét közvetítik. Sejtszerkezetek, részecske kölcsönhatások, fraktálok, sokdimenziós geometriai képletek, és így tovább. Már-már fantasztikumnak tűnik, pedig tudományos tény. A kollektív tudattalan szintjén Jung szerint minden ember ugyanúgy egységes, ahogy az alapvető testi adottságok szintjén. Vannak kutatók, akik szerint a kollektív tudattalan teljesen egy, általa minden kapcsolatban áll mindennel. Ennél a pontnál eszünkbe juthat az ismert Bibliai idézet: „Megteremté Isten az embert maga képmására”. Vagy idézzük Leobent: „Mi mind istenek vagyunk”. Személy szerint levontam azt a következtetést, hogy a Battlestar alkotói gárdája ehhez hasonló szemlélettel dolgozik, gondolkodik.

Azt hiszem, sokan érzitek már mire fogunk kilyukadni. A katolikus, vagy erős keresztény hitben élők itt hagyják abba az olvasást, nehogy szemük megbotránkoztassa őket.:) Jung szerint a kollektív tudattalan határtalan, végét nem ismerjük. A keresztények szerint Isten mindenható, mindenhol jelen van. Mások szerint Isten, és a szent lelke bennünk lakik. Sorolhatnánk. A két fogalom majdhogynem egy. Ha ilyen szempontból vizsgáljuk, úgy tűnik az ember alakú cylon modellek, még inkább a hibridek is ugyanazzal a kollektív tudattalannal, ha úgy tetszik, Istennel vannak kapcsolatban, mint az emberek. Másrészt ez alapján Caprica Six kivetülése Baltar tudatából bizony egy angyal is, mely Isten terve szerint vezeti. Szerintem többet nem is kell magyaráznom.

Persze az is lehet, hogy mást képzeltek el az alkotók. Idővel eldől, bár van bennem egy olyan érzés, hogy pont a kellő misztikum fenntartása miatt a teljes metafizikus magyarázat el lesz hagyva.

A sok pszihológiai és vallási fejtegetés között kiemelnék egy részt, mi Baltar lelki fejlődésének – vagy inkább kinyílásának – útján engem leginkább megragadott. Ez pedig a börtön kép, a raboskodás ideje. Nem csupán azért, mert az állapot egyfajta önkéntelen remeteséget okoz, időt biztosítva az önvizsgálatra, elmélkedésre, hanem tökéletes szimbólum is egyben. Az évtizedek szokásainak, és beidegződéseinek végtelen játszmáival megfeleltethető rácsok, melyek fogva tartják a tisztább belső, magasabbra törekvő ént. A börtönből kicsempészett írásai ennek a szárnybontogatását szimbolizálták, ahogy felsőbb én szabadulni próbált, felébredni az eddig rákényszeríttet álomból.

Itt megemlítek a történelmünkből két hasonló, ám mégis teljesen különböző sorsú embert, akik remek párhuzamot mutatnak a raboskodó Gaiussal. Az egyik Pál Apostol, a másik pedig Adolf Hitler. Az egyik mű az Újszövetség leveleinek egy része, a másik pedig a Mein Kampf. Elgondolkodtató.

Bár a párhuzamok emlegetésekor itt nem feledkezhetünk meg az elnökasszony börtönvakációjáról, és az alatta érkező látomásokról sem.

Mindezekből leszűrhető, hogy Gaius útja bizony a próféták útja. Személyiségjegyei, alapvető tulajdonságai tökéletes vallásújítóvá teszik, saját tudtán kívül is. Az út azonban nem könnyű, teli szenvedéssel, kísértéssel, bukásokkal, és helyrehozandó hibákkal. Hiszen ha az ember tökéletesnek születne, nem lenne hová fejlődnie. Buddhához, és Mohamedhez hasonlóan van, amikor tobzódik a világ testi adományaiban, és lelkének útja stagnál. Máskor gyermeki lelkétől igencsak távol álló katonai hatalmaknak hála elszenvedi a poklok poklait, megalázzák a vezetők előtt, bűnbakká teszik, akár Jézust. Szembekerül saját bűneivel. És irtózatos szenvedés árán, de kibír mindent. Nemhogy kibírja, de nem roppan teljesen össze, iszákos sem lesz tőle, mint az őt annyira rühellő, jócskán nagyra nőtt kritikus szülői énnel megáldott Tigh. (Ezért is szereti annyira dádázni a lázadó gyerek énnel domináló Starbuckot.:)) Sőt néha mintha a fájdalom és bűntudat erősítené meg hitében, önmagában, mint mikor a börtönben megfogalmazza saját hitvallását a rendszerről. Bár annyi előnye van, hogy mikor már nem bírná, mindig érte nyúl egy segítő kéz, újabb csodás megmenekülés, újabb feltámadó hit. Újabb véletlen? Vagy a mindenható erő nem hagyja veszni az ilyen ritka embereket, akik a jövőbelifejlődés lehetőségét nyújtják mások számára?

Élete, annak ellenére, hogy emberi gyarlóságokkal, és vétségekkel van teli, láthatóan a folyamatos emelkedésről, tökéletesedésről szól. Ezt teszi, mikor alacsony sorból felküzdi magát korának legismertebb tudósává, és ezt teszi, mikor végül a lelki utat választja – mert tűnhet úgy, hogy ez kényszer volt számára, de valójában igenis az ő döntésén múlott. Hiszen nem adta fel, sosem lépett ki. A korábban általam is idézett szimfónia hasonlat pedig nem csak a sorozatra húzható, hanem magára Baltarra is, a saját érzéseit, és gondolatait is közvetíti, hogy miként érti meg egyre teljesebben énjét, és a vele történtek célját. A látszólag következetlen események lassan egésszé állnak össze.

Mégis, egyelőre nagyon nehéz bármiféle párhuzamot vonni a földi vallásalapítók és Gaius között. Pontosan azért, mert életüknek azt a részét ismerjük jobban, ami Baltar életében még csupán most kezdődik. Inkább az üzenettel vagyunk tisztában, a tanítással, amit ebben a szakaszban adtak át. Én kíváncsian várom, bekövetkezik-e ez, és ha igen, akkor vajon a készítők mennyi időt szentelnek ennek a bemutatására.

Rengeteg olyan megközelítés, lehetőség van ezeken kívül, amivel vizsgálni lehetne a Galactica világának vallásait, vagy Gaius Baltar személyiségét, szerepét ezen belül. Itt csupán egy nagyon kis morzsát emeltünk ki a komplex, bonyolult kapcsolatokkal teli rendszerből. Azonban remélem ez a kis darabka is elég ahhoz, hogy lássuk, egy „sima” sci-fi sorozat is mennyi mindent közvetíthet az emberekről, a világról, milyen gazdag képet nyújthat a benne szereplő fiktív, erősen archetípusos személyekről. Nemcsak tudatos énünknek, hanem a tudatalattinknak is. Valószínű ez is hozzájárul a Battlestar Galactica sikeréhez, és töretlen népszerűségéhez.

 

Még egyszer köszönet Sintnek az áldozatos munkájáért. 

A bejegyzés szerzője a keresztény és a keleti vallások iránt is érdeklődik, és folytatott tanulmányokat a pszichológia terén is. Az írásához több forrásanyagot használt. Ez a bejegyzés első része.

 

Elsőként leszögezném, hogy szerintem Battlestar Galactica egyfajta modern mítosz. Mítosz olyan értelemben, hogy az emberi természet sokszínűségéről, hibáiról, erényeiről, és tanulságairól szól, a mai emberek nyelvén, és képi világán keresztül. A bűnről, a felelősségről, a szeretetről, a megbocsátásról, és minden olyan egyéb dologról, ami emberré tesz minket. Rengeteg benne az archetípus, a meghatározó személyiségű karakter, és a különféle személyiségek közötti alapvető konfliktus. Mivel a mítoszt nem lehet elkülöníteni a társadalomtól, a környezettől, mely létrehozta, ezért vessünk egy rövid kitekintést oda, ahol létrejött: az Amerikai Egyesült Államokra, és annak vallási képére.

Amerikában a vallás jóval jelentősebb, nagyobb szerephez jut, mint Európában, vagy akár mint Magyarországon. Többen látogatják a templomokat, többen vesznek részt közösségi hitéletben, és jóval magasabb az egyházak anyagi támogatása. Az evangéliumi protestanizmus hatalmas népszerűségnek örvend, több mint negyven millió fő tekinti magát „újjászületett kereszténynek”. Sokszor még magát a politikai választást is a vallás befolyásolja. Mint látható az Újvilág messze keresztényebb a hit őshazájánál. Egy új jelensége a lelki élet ilyen gazdagságának az indvidualizálódás. Ugyan ez sok esetben már nem közvetlen a kereszténységhez kötődik, de más hitek bevonásával is ugyanaz marad a lényege. Mégpedig az, hogy vallás nem kulturális hagyomány többé, hanem egyéni döntés tárgya lesz, egy személyes spirituális út. Ez foglalkoztatja az embereket, a gondolkodókat, és benne van a mindennapi életben. Így elérkeztünk a Battlestar Galactica szerintem legizgalmasabb egyénisége, Gaius Baltar „születési” hátteréhez.

Mert a sorozat egyik fő vonala az említett úriember – már amennyire annak mondható – lelki fejlődése, olykor visszaesése, bűnei, és úgy tűnik immár a tudásán kívüli értékei is. Ezen a sokszor meg-megbicsakló úton pedig mindenkori kísérője: saját hite, tudatalattija, angyala, avagy HeadSix (és újonnan HeadBaltar, bár itt még vannak kétségeim). Erre a mondatra még visszatérek, ám mielőtt filozofálni kezdenék, szeretném egy kicsit áttekinteni a műben megjelenő monoteizmus jellemzőit. Sok részletet ki fogok hagyni, részben saját emlékezetem rövidsége, részben a terjedelem véges volta okán. Valamire pedig azért nem térek ki, mert annyira minimális információ jött ki róla, hogy szinte bármi kihozható belőle.

Kétségtelen, hogy a Cylonok – vagyis főként Six –, és Baltar hite a kereszténységhez áll legközelebb. Az egyistenhit, és a bűn fogalmának tézisei mindenki számára érthetőek. Isten, személyes hibáktól független, mindenkire kiterjedő, egyetemes szeretetének elképzelése is, vagy sorsunk irányításának feladása, és az Úr kezébe helyezése. Ugyanakkor érdekesnek találom, hogy a cylon modellek – ha egyre fájdalmasabban is – végeredményben reinkarnálódnak. A keleti hitek alapja ez, úgy ahogy sok misztikus, filozófus elfogadott világnézete. A mai kereszténység tagadja, ugyanakkor létezik rá bizonyíték, hogy néhány gnosztikus őskeresztény szekta nem vetette el ezt az elképzelést. Persze nem feledhető, hogy Krisztus is újjászületett holtából, ahogy a hívő keresztény lelke is újjászületik a vízbe való szimbolikus alámerülés során. Itt bizony eszünkbe juthatnak a szmötyis kádból felmerülő cylonok. Mégis, a kereszténységben a célra mutató, lineáris üdvtörténet az elfogadott. Baltar esetében is ezt láthatjuk.

Ugyanakkor világ ciklikussága a cylonok hitében is megjelenik. Bizony, a hibrid szavai: „All of this has happened before and all of it will happen again… and again…". Ámen, vagy „so say we all”, nem is tudom eldönteni.:) Mindezek tetejébe a báziscsillagokat irányító hibridek már szinte élő paradoxonoknak, az időn kívüliség anyagi megtestesüléseinek tűnnek. Talán épp ezért nem tudnak teljesen érthetően kommunikálni, mert jelenben élő, adatokból álló, rendszerezett realistás érzékük, és az időn áttekintő korlátlan „látásuk” következében képtelenek megkülönböztetni a kettő között érzékelhető világot? Ki tudja? Az biztos, hogy a paradoxon szintén a keleti vallások, leginkább a buddhizmus kedvelt eszköze.

Hát igen, még ilyen rövid összefoglalás után is látható, hogy elég nagy az összevisszaság vallási téren, de talán reménykedhetünk benne, hogy a kakofonikus hangzavarból harmonikus szimfónia lesz a végére.

Térjünk vissza mítoszunk egyik főhősére, Gaiusra. Már tudjuk róla, hogy alacsony sorból, szegény körülmények közül származik. Élete során már korai időkben a folyamatos tanulás és változás útjára lépett. Még a beszédstílusát is átalakította, hogy elérje a céljait. Nem is beszélve arról, hogy zseni mivolta ellenére is minden bizonnyal keményen kellett tanulnia és küzdenie azért, hogy eljusson a megfelelő iskolákba. Ez már magában olyan ugrás amire – bizony be kell vallanunk – a legtöbb ember nem, vagy csak nagyon nehezen lenne képes. Meggyőződésem, hogy Baltart eddig kétszer láthattuk a csúcson: egyszer a sorozat kezdetén, a mindenki által ismert, és elfogadott tudós zseni képében, aztán, mint újonnan választott elnök. Az első a szellem, értelem csúcsa volt, a második a világi hatalomé. Biztos vagyok benne, hogy lesz egy harmadik csúcs is, ami felé most indult meg.

Sajnos nem tudjuk, hogy az első csúcsra jutásánál segédkezett-e valami különleges esemény – gondolok itt a HeadSixhez hasonló jelenségre. Eddig nem láttunk utalást rá. Nem tudjuk milyen hátteret kapott családjától, én viszont úgy sejtem, hogy eleinte a kemény körülmények, majd az idegen környezet hatására ki kellett benne alakulnia valaminek, amibe kapaszkodhatott. Nyilvánvaló, hogy később az egymást követő szerelmi – vagy inkább testi – kapcsolatokba menekülés ugyan rövid időszakokra pótolta, de mégsem elégítette ki a biztonságérzetét. Ezért – lehet nem is tudatosan – kialakította saját hitét. Ami több volt a kolóniák dogmatikus, megmerevedett tanításainál, ami némi biztonságot nyújtott az általa nagyon is jól ismert, könyörtelen fizikai világban… és amiben neki, Gaius Baltarnak fontos, nélkülözhetetlen szerepe volt. El lehet gondolkodni azon, hogy miért is egyezik ez annyira a cylonok, Six hitével. Vajon a körülmények tették őket hasonlatossá, a világ logikán alapuló, szívtelen törvényeinek magas fokú ismerete? Véletlen csupán, furcsa szinkronitás, vagy valóban létezik egyfajta mindent irányító erő? The One, and Only God, ahogy szájából hallhattuk?

Ez a tudatalattijában létező entitás, a Szuperisten úgy tűnik háttérbe szorult, mikor Baltar elismertséget és hírnevet kapott, majd mindaddig nem is jelent meg – Gaius racionális fele bizonyára önmaga számára is nevetségesnek érezte ezt a hitet –, míg kívülről nem érkezett több visszajelzés is valóságára. Az első azt hiszem a következő párbeszéd lehetett: „Tudod, miért csináltam, Gaius." – "Persze, mert szeretsz." – "Igen, valamint Isten azt akarta, hogy segítsek.". (Köszönet Freevónak az idézetért.) Talán nem is véletlen, hogy a képzeletéből kilépő fantom későbbi alakja az első impulzusnak köszönhető. De említhetnénk, a mellé járuló „miért pont én menekültem meg” érzést, vagy azt az elképesztő lelki törést, amit a felelősség és bűntudat hirtelen rászakadása okozott. Bizonyára ez mind, és még sok más is hozzájárult Gaius „csendes társának” megjelenéséhez.

Itt tegyünk egy kis kitérőt, lépjünk ki a történetből, és vizsgáljuk meg Gaius személyiségét Eric Berne tranzakció-elemzése szempontjából.Mivel helyünk véges csak a legfontosabb oszlopokat vázolom fel, de úgy gondolom ez is érdekes lesz annak, akit érdekel Baltar személyiségének lényege.

Az elemzés szerint a személyiség három fő szeletre osztható. A gyermek énre, a felnőtt énre, és a szülő énre. Ezen belül a gyermek én rendelkezik a pozitív alkalmazkodó, és a vele szemben álló negatív lázadó résszel, és a köztük elhelyezkedő szabad gyermek énnel. Míg a felnőtt én nagyjából egységes, addig a szülő én két részre, a pozitív gondoskodó, és a negatív kritikus részre bontható – a szülő ént nevéből fakadóan főként felmenőink, nevelőink hagyják ránk.

Gaius énjének legdominánsabb fele kétségtelenül a szabad gyermek én. Ez a rész bizony azt teszi, amihez épp kedve van, a legalapvetőbb késztetéseknek indukálják cselekedeteit. Jellemzője, hogy szereti magát, szeret megmutatkozni, ami örömet okoz neki. Kreatívan, és könnyeden áll a dolgokhoz, és ez sokszor új kérdésekhez, új elképzelésekhez vezeti. Tud spontánul viselkedni – emlékszünk arra a nyilatkozatra, amit Gaius a sajtónak adott az első választáskor –, és jó szexuális partner, hiszen intim helyzetekben is önmaga tud lenni. Ugyanakkor emellé tudósunk esetében bizonyosan járul egy majd ugyanilyen erős felnőtt én, melynek feladata a valóság ismerete, és állandó tesztelése. Ami ellenőrzi a gyermek én kreatív ötleteit. Ezen két szelet volt az, aminek kohéziója Baltart zsenivé tették. A szabad gyermek kreativitása párosulva a felnőtt elemző racionalitásával.

Felmerül, vajon mi van Baltar szülő énjével? A gondoskodó és kritikus szülővel, mely óvja, és ha szükséges dorgálja a gyereket, intelmeket, előírásokat, hagyományokat közvetít. Ami, ha az előző kettő mellett szintén erős pozícióval rendelkezik a személyiségbe, akkor a vallást, a filozófiát, és a társadalomtudományokat megújító, igen ritka elméket szül. Úgy gondolom ez esetünkben szinte eggyé vált hősünk önmagában alkotott Istenképével, és végül a tudatalatti alkotásán keresztül, egy Isteni angyal, Six képében testesült meg, hogy vezesse néha kissé habókos hősünket az élet útvesztőiben.

 

A téma itt folytatódik.