4×01: He That Believeth in Me

A visszaszámlálás folytatódik, alig két nap múlva már minden türelmetlen Battlestar Galactica-rajongó élvezheti a várakozása gyümölcsét, hiszen a negyedik évad első epizódja a mi időnk szerint szombaton debütál a tévében, méghozzá He That Believeth in Me címmel, amint azt talán már mindenki tudja. Hogy kicsit visszazökkenjünk a régi kerékvágásba, Szinopszis címszó alatt minimális spoilerezéssel összefoglalom, miért érdemes tűkön ülni addig is.

Rendezte: Michael Rymer

Írták: David Weddle és Bradley Thompson

Időpont: 2008. április 4.

Történet: Egy évadpremier sztorijáról csak az nem tud semmit, aki nem is akar. Annyi azért elmondható, hogy a cselekményszálat szó szerint ugyanott vesszük fel, ahol a harmadik évad végén letettük, mindenféle in medias res kezdés nélkül.

Otthon, édes otthon

Vélemény: Az eddig befutott kritikák egy dologban megegyeznek: a várakozást mindenki szerint megérte ez az epizód. David Weddle és Bradley Thompson minden korábbi teljesítményüket felülmúlják, és olyan gigantikus űrcsatát nyújtanak nekünk, hogy az még az Exodust is hazavágja. Ismét bebizonyítják, hogy ennek ők a szakértői. Ha mindehhez a mindig megbízható Michael Rymer rendezése társul, akkor engem már előre le is vettek a lábamról. Remélem, nem kell bemutatnom senkinek az ürgét. Mo Ryan interjújában egyébként Ron Moore megsúgta, hogy annyira fejlődik a technika, hogy évről évre olcsóbbak lesznek az effektek, ezért a mostaniak lesznek az eddigi leglátványosabb CGI-k is.

A kisebbik jó az, hogy az epizód állítólag több kérdést tesz föl, mint amennyit megválaszol. Remélem, ez nem sokáig marad így, mert ha rányomják a Lost-bélyegzőt a sorozatra, kifutok a világból.

És a legjobb az egészben, hogy Saul Tigh szerepében a zseniális Michael Hogan Emmy-érdemes alakítására számíhatunk, amitől, megmondom őszintén, nekem feláll a szőr a hátamon.

 

Egyébként, ezzel kapcsolatban csak annyit, hogy három olyan dolgot emeltek ki a kritikusok (tökös akció, izgalmas rejtély, jó alakítások), amelyek általában a sorozatokra csak külön-külön szoktak jellemzőek lenni. És még van, aki nem érti, miért annyira jó a Battlestar Galactica. De ezt csak zárójelben mondom.

Diszklémer: 4×01-nek sorszámoztam ezt az epizódot, akárcsak a Battlestar Wiki, bár tudjuk, hogy a gyártási száma 403, mivel a Razort számoljuk 401-402-nek.