Ideje kivesézni a nemrégiben posztolt összeállítást a Space Channel műsorából. Előbb a lustáknak következzen újra a videó, alatta pedig a részletek, spoileresen.
Azt már a nyitójelenetből láthatjuk, hogy komolyan mondták Moore-ék, amikor leszögezték, hogy a negyedik évad ott fog folytatódni, ahol az előző abbamaradt: Starbuck és Apollo a Viperükben ülve folytatják beszélgetésüket. A következő pillanatban az arcunkba robban egy hajó, Grace Park pedig megsaccolja, hogy akár harmincezer embert is meg lehet ölni a hátralevő részekben, amit a képsorok alá is támasztanak. Legalább a statisztákkal nem lenne gond.
Adama, illetve Edward James Olmos elmondja a mantráját, amit évente egyszer ismétel el: ez az évad az eddigi legsötétebb, és ahogy haladunk előre benne, csak még sötétebb lesz. Aztán megtudjuk, hogy Sam Anderst végre egy Viperben láthatjuk, képzett pilótaként, ám a cylon Raider reakciójából az derül ki, hogy sok lehetősége nem lesz tűzharcba keveredni az ellenséggel. Valahogy a gépi cylonok fölismerik, és nem támadják meg. Innen már érthető, hogy hogy fogunk eljutni a negyedik rész eseményeihez.
Nicki Clyne semmi újat nem mond, ám a következő jelenetben láthatjuk, hogy újdönsült cylonjaink valószínűleg rendszeres meetingeket tartanak, Tyrol pedig rájön, hogy a zene azért kapcsolhatott le, mert már rájöttek, kik – mik – is ők, vagyis betöltötte már a neki szánt funkciót. Alessandro Juliani (Gaeta) nagyon sejtelmes arccal magyaráz az utolsó cylonról, majd Roslin érdeklődik Caprica Sixnél, mit tud azokról a cylonokról, akiket Baltar a "Végső Öt"-nek hív. Konkrétan rákérdez Kara Thrace-re, szegény nem tudja, hogy Katee Sackhoff épp az imént jelentette ki, hogy az első napon biztosították afelől, hogy ő nem cylon.
Sackhoff hallott valamilyne pletykáról (mi lehet az? mi már hallottunk róla?), ami szerinte egy elég szar befejezés lenne, ezzel ellentétben Tricia Helfer (Six) azt állítja, ez talán az eddig legjobb évad. Ilyesmit még hallani fogunk párszor. Ezután Baltart láthatjuk, mintha épp Istenhez imádkozna, és láthatjuk a szentélyét is, ahol a tudomásunk szerint kisebb háremet tart fenn.
Hirtelen Lee és Kara kerül a középpontba, időrendben annyit tudunk meg az első rész eseményeiről, hogy mindketten csatlakoznak a kialakuló csatához, amit valószínűleg megnyernek, mert nem sokkal később már a Galactica fedélzetén ölelkeznek örömükben. A Sammel folytatott beszélgetésből kiderül, hogy maga Kara sem tudja, mi történhetett vele, azt viszont nehezen hiszi, hogy a cylonok mentették meg és mosták ki az agyát, hogy ne emlékezzen semmire. Annyit tud, és erre nagyon is büszke, hogy járt a Földön.
Ugrás a Karával kapcsolatos konfliktushelyzetre, lecsukták őt, és arról kérdezgetik, hogy hol járt, pedig. James Callis (azaz Baltar) elárulja, hogy bizony négy évnyi kapcsolat és kötődés törik szilánkjaira a negyedik évadban. Ennek jeleként Tigh, akivel épp egy éve békült ki Starbuck, vezeti a felfegyverzett csapatot Kara ellen a következő képsorokban. Kara a jelek szerint fegyverrel fordult az elnöknő és a legénység ellen, és még Adamára sem számíthat, aki, talán épp a Baltar-perben hozott döntése óta kicsit mintha behúzta volna fülét-farkát, és nem mer kiállni amellett a Kara mellett, akit valaha lányának tekintett. Callis szerint a Föld, ha nem is épp a következő kereszteződésnél, de a láthatáron van már, Edward James Olmost pedig az a kérdés foglalkoztatja leginkább, hogy vajon milyen évben fognak megérkezni.
A korábbi, hivatalos promóból már tudjuk, hogy Kara lesz az egyetlen, aki szerint rossz irányba tartanak, most már azt is láthatjuk, hogy erre hogy jön rá. Most már inkább az az izgalmas kérdés, hogy hogy kerül Adama mellé a hídra, illetve ezek az események a bebörtönzése előtt vagy után játszódnak? Alessandro Juliani megint tesz egy sejtelmes megjegyzést, miszerint a Földet tuti el fogják érni – legalábbis azok, akik túlélik addig az utazást. Bizonyítékul a következő pillanatban egy hajó robban fel (várhatóan a nyitó epizód csatájában), aminek a nevét nem értettem, de valahol a Pixus és a Texas között van, a fedélzetén pedig hatszázan vesznek oda. Ennek tetejébe láthatjuk az Űrodisszea-szerű hajót is elpusztulni, Grace Park pedig fokozza az izgalmakat, amikor harmincezer ember halálával fenyegetőzik.
A záró képsorok magukért beszélnek, azt hiszem, hihetünk a szétszilálódott emberi kapcsolatokról szóló híreszteléseknek. Kíváncsi leszek.