A Battlestar Galactica epizódok jó szokása, hogy olyan címeket viselnek, amelyeket legalább kétféleképp lehet értelmezni. Ez alól a Hero sem kivétel, elsőként azt gondolnánk, hogy Bulldog lesz a címszereplő, végül azonban kiderül, hogy ironikusan Adama az, aki hőssé avanzsál. De haladjunk csak szép sorjában.
Ha valaki eddig kerülte is a spoilereket, az már a Hero nyitóképeiből megsejthette, hogy itt valami múlttal való babrálás lesz. Az angolban szakszó is van erre, a retcon az. Gondolom egyszer majd megjelenik a pontos definíciója a sorozatjunkie-n vagy a comment:comon, röviden annyit róla, hogy a Retroactive Continuity rövidítése, ami a múlt visszamenőleges megvariálását jelenti. Ilyenekkel lehet színesíteni egy karaktert, elősegíteni a fejlődését, vagy új megvilágításba helyezni történelmi tényeket. Itt pontosan ez történt, Adama lett az áldozata egy retconnak. Nem ez az első eset, hogy a BSG-ben kijátsszák ezt a kártyát: anno Starbuckról derült ki, hogy mi köze Zak Adama halálához, és ezzel teljesen új oldalát ismerhettük meg hősnőnknek.
Éppen elcsépeltsége miatt nehéz úgy használni ezt az írói eszközt, hogy közben ne legyünk sablonosak és kiszámíthatóak. Ron Moore-ról pedig tudni kell, hogy semmit se utál jobban, mint ha a sorozata sablonos és kiszámítható. Tavaly ezért meakulpázott háromnegyed órán keresztül a Black Market podcastjében. "Technikai problémák miatt" jelenleg nem lehet hozzáférni a Heróhoz fűzött kommentárjához, de nagyon kíváncsi lennék, erről mit gondol. Nekem ugyanis félig-meddig csalódás volt a sztori, leszámítva a retcon okozta sokkot, semmi olyan nem volt, ami kiemelné ezt az átlag sorozatepizódok közül.
Mint már említettem korábban, David Eick írta a forgatókönyvet, és éppenséggel neki sikerült megmentenie azt az ellaposodástól. Nyilván a kerettörténetet együtt találják ki az executive producerek, de a párbeszédek zsenialitása, a nüanszos jellemábrázolás egyértelműen Eicket dicsérik. Neki sikerül a drámát a tetőig fokozni, a maximumot kihozni az adva adott lehetőségekből. Mindehhez Rymer rendezői munkája társul, ami a színészek tökéletes játékát segít kihangsúlyozni, s ez nagyon fontos egy karakterközpontú témában.
Igazából éppen a hangsúlyos jellemábrázolás az, ami elvonja a figyelmet az eléggé tipikus történetről. Az egészben benne van ez a trekes vonalvezetés és konklúzió, ami abszolút nem hiányzott a BSG-ből. Annyi ilyet láttunk már: kiderül valami sötét titok a főhősről, ő gyötrődik miatta, de a barátok megbocsátanak, és "eltussolják" az ügyet, hiszen az egész nem a főhős hibája. Többségében az ilyenek csak egy epizódra kínálnak elegendő alapot, és a továbbiakban említés sincs róla. Kíváncsi vagyok, Adama és Roslin vagy Adama és Lee kapcsolatára mennyire fogja rányomni a bélyegét ez a szégyenfolt. Az ügynek elő kell még néhányszor kerülnie, már csak azért is, mert Bulldog, amíg él, emlékeztetni fog rá minket.
Csakhogy a Battlestar látványosan kezdi elveszíteni a kontinuitását. Nem tudjuk, mi van Tom Zarekkel, alelnök lett-e. Nem értjük, hogy Helo hogy lehet még mindig XO, amikor gyakorlatilag hazaárulást követett el. Persze, biztos belátták, hogy neki volt igaza, és nem büntették meg. A fenébe is, ilyen nincs! Nem csodálkoznék azon se, ha ez a szitu is a feledés homályába veszne, és Bulldog mától az admirális puszipajtása lenne. Ezt magyarázza meg Moore, ha tudja.
Ennek ellenére vannak még jelek, hogy előre is gondolkodnak a producerek: D'Anna, vagyis Number Three válsága nyilván vezetni fog valahová, és aki nem átall spoilerezni, az sejti is, hogy hová. Szép fehér színnel én is leírom, hogy ki lehessen jelölni a kíváncsiskodóknak: tudvalevő, hogy a Cylonok közül valaki isteni státuszra fog törekedni, valószínűleg ennek látjuk a kezdeteit. És ha már itt tartunk, sokan tippelgetnek, hogy vajon mi a fene lehetett az a hely, ahova D'Anna került a klinikai halál állapotában. Eme blog olvasóinak szerencséjük van, ha a memóriájuk kihagyott volna: a fenti BSG-blog logó arról árulkodik, hogy mi jártunk már ott, Kobol végső tündöklésekor, kézenfogva Six-szel és Baltarral.
A másik kérdés, ami nem hagyja nyugodni a nézőket, az a Cylonok tervének bonyolódása: úgy néz ki, pontosan tudják, hol van a Rag-Tag Fleet, mégse mennek oda legyakni őket. Hát kérem, aki még mindig ott tart, hogy a Cylonok ki akarják pusztítani az emberiséget, az valószínű átaludt egy fél évadot. Amit most látunk, az egy verseny a Föld eléréséért. Hogy mi haszna van a kenyérpirítóknak a Galacticából és utasaiból, azt én se tudom, de talán arra számítanak, hogy a legközelebbi jelet is az emberek találják meg előttük, és akkor majd jól lecsapnak arra is. Mindenesetre egy Adama kiiktatása az egész flotta szétesését jelentené, amiből hosszú hónapok munkája lenne felépülni, és ez rengeteg előny lenne a Cylonoknak. Tudják jól, próbálkoztak már ilyesmivel, amikor ráküldték a Vénemberre Boomert. Annak is szükségállapot és katonai puccs lett az eredménye.