A Battlestar Galactica epizódok jó
szokása, hogy olyan címeket viselnek, amelyeket legalább kétféleképp
lehet értelmezni. Ez alól a Hero sem kivétel, elsőként azt gondolnánk,
hogy Bulldog lesz a címszereplő, végül azonban kiderül, hogy ironikusan
Adama az, aki hőssé avanzsál. De haladjunk csak szép sorjában.
Ha valaki eddig kerülte is a
spoilereket, az már a Hero nyitóképeiből megsejthette, hogy itt valami
múlttal való babrálás lesz. Az angolban szakszó is van erre, a retcon
az. Gondolom egyszer majd megjelenik a pontos definíciója a
sorozatjunkie-n vagy a comment:comon, röviden annyit róla, hogy a
Retroactive Continuity rövidítése, ami a múlt visszamenőleges
megvariálását jelenti. Ilyenekkel lehet színesíteni egy karaktert,
elősegíteni a fejlődését, vagy új megvilágításba helyezni történelmi
tényeket. Itt pontosan ez történt, Adama lett az áldozata egy
retconnak. Nem ez az első eset, hogy a BSG-ben kijátsszák ezt a
kártyát: anno Starbuckról derült ki, hogy mi köze Zak Adama halálához,
és ezzel teljesen új oldalát ismerhettük meg hősnőnknek.
Éppen elcsépeltsége miatt nehéz úgy
használni ezt az írói eszközt, hogy közben ne legyünk sablonosak és
kiszámíthatóak. Ron Moore-ról pedig tudni kell, hogy semmit se utál
jobban, mint ha a sorozata sablonos és kiszámítható. Tavaly ezért
meakulpázott háromnegyed órán keresztül a Black Market podcastjében.
"Technikai problémák miatt" jelenleg nem lehet hozzáférni a Heróhoz
fűzött kommentárjához, de nagyon kíváncsi lennék, erről mit gondol.
Nekem ugyanis félig-meddig csalódás volt a sztori, leszámítva a retcon
okozta sokkot, semmi olyan nem volt, ami kiemelné ezt az átlag
sorozatepizódok közül.
Mint már említettem korábban, David
Eick írta a forgatókönyvet, és éppenséggel neki sikerült megmentenie
azt az ellaposodástól. Nyilván a kerettörténetet együtt találják ki az
executive producerek, de a párbeszédek zsenialitása, a nüanszos
jellemábrázolás egyértelműen Eicket dicsérik. Neki sikerül a drámát a
tetőig fokozni, a maximumot kihozni az adva adott lehetőségekből.
Mindehhez Rymer rendezői munkája társul, ami a színészek tökéletes
játékát segít kihangsúlyozni, s ez nagyon fontos egy karakterközpontú
témában.
Igazából éppen a hangsúlyos
jellemábrázolás az, ami elvonja a figyelmet az eléggé tipikus
történetről. Az egészben benne van ez a trekes vonalvezetés és
konklúzió, ami abszolút nem hiányzott a BSG-ből. Annyi ilyet láttunk
már: kiderül valami sötét titok a főhősről, ő gyötrődik miatta, de a
barátok megbocsátanak, és "eltussolják" az ügyet, hiszen az egész nem a főhős hibája. Többségében az ilyenek csak egy epizódra kínálnak elegendő
alapot, és a továbbiakban említés sincs róla. Kíváncsi vagyok, Adama és
Roslin vagy Adama és Lee kapcsolatára mennyire fogja rányomni a
bélyegét ez a szégyenfolt. Az ügynek elő kell még néhányszor kerülnie,
már csak azért is, mert Bulldog, amíg él, emlékeztetni fog rá minket.
Csakhogy a Battlestar látványosan kezdi
elveszíteni a kontinuitását. Nem tudjuk, mi van Tom Zarekkel, alelnök
lett-e. Nem értjük, hogy Helo hogy lehet még mindig XO, amikor
gyakorlatilag hazaárulást követett el. Persze, biztos belátták, hogy
neki volt igaza, és nem büntették meg. A fenébe is, ilyen nincs! Nem
csodálkoznék azon se, ha ez a szitu is a feledés homályába veszne, és
Bulldog mától az admirális puszipajtása lenne. Ezt magyarázza meg
Moore, ha tudja.
Ennek ellenére vannak még jelek, hogy
előre is gondolkodnak a producerek: D'Anna, vagyis Number Three válsága
nyilván vezetni fog valahová, és aki nem átall spoilerezni, az sejti
is, hogy hová. Szép fehér színnel én is leírom, hogy ki lehessen
jelölni a kíváncsiskodóknak: tudvalevő, hogy a Cylonok közül valaki isteni státuszra fog törekedni, valószínűleg ennek látjuk a kezdeteit.
És ha már itt tartunk, sokan tippelgetnek, hogy vajon mi a fene
lehetett az a hely, ahova D'Anna került a klinikai halál állapotában.
Eme blog olvasóinak szerencséjük van, ha a memóriájuk kihagyott volna:
a fenti BSG-blog logó arról árulkodik, hogy mi jártunk már ott, Kobol
végső tündöklésekor, kézenfogva Six-szel és Baltarral.
A másik kérdés, ami nem hagyja nyugodni
a nézőket, az a Cylonok tervének bonyolódása: úgy néz ki, pontosan tudják,
hol van a Rag-Tag Fleet, mégse mennek oda legyakni őket. Hát kérem, aki
még mindig ott tart, hogy a Cylonok ki akarják pusztítani az
emberiséget, az valószínű átaludt egy fél évadot. Amit most látunk, az
egy verseny a Föld eléréséért. Hogy mi haszna van a kenyérpirítóknak a
Galacticából és utasaiból, azt én se tudom, de talán arra számítanak,
hogy a legközelebbi jelet is az emberek találják meg előttük, és akkor
majd jól lecsapnak arra is. Mindenesetre egy Adama kiiktatása az egész
flotta szétesését jelentené, amiből hosszú hónapok munkája lenne
felépülni, és ez rengeteg előny lenne a Cylonoknak. Tudják jól,
próbálkoztak már ilyesmivel, amikor ráküldték a Vénemberre Boomert.
Annak is szükségállapot és katonai puccs lett az eredménye.