Nemrégiben írtam, hogy szeretném megszavaztatni az olvasókat arról, hogy melyiket tartják összességében a Battlestar Galactica legkiemelkedőbb epizódjának eddig. A pontos szabályok lefektetésében benneteket hívtalak segítségül, és sok konstruktív ötlet is felmerült, amelyek közül néhányat meg is tartok, néhány azonban a gyakorlatban túl hosszadalmasnak vagy körülményesnek bizonyult, ezért kénytelen voltam elvetni.
A szavazás, tekintettel arra, hogy több fordulóból áll majd, néhány hétig el fog tartani, de bízom benne, hogy sokan fogják leadni a voksukat a kategóriákban. Minden ide vonatkozó bejegyzést ugyanazzal a címkével látok el, hogy el lehessen igazodni közöttük. Ez alkalommal az első évad tizenhárom részéből fogjuk kiválasztani a legjobbat, előtte azonban rövid ismertetőt tartok mindegyikről, hogy a memóriánk is felfrissüljön.
Ebben a bejegyzésben csak a leírásokkal találkozhattok, és közvetlenül ezután posztolom a szavazólapot. A döntésnél érdemes figyelembe venni azt is, hogy mennyire volt kiemelkedő az epizód rendezése, forgatókönyve, mennyire nyújtottak jó teljesítményt a színészek, nemcsak azt, hogy mennyire grandiózus események, csaták és fordulatok történtek benne.
1×01 – 33
A sorozat pilotját máig a legjobbnak tartja a készítők és a színészek egy jelentős része, köztük maga Ron Moore is. A hogyvoltja is elérhető magyarul, röviden összefoglalva ebben az epizódban megismerjük, milyen szörnyű nyomás nehezedik a cylonok elől menekülő flottára az első napokban. A legénység kialvatlanságban szenved, Apollo és Starbuck pedig ekkor pusztítják el az Olympic Carriert ezerháromszáz emberrel a fedélzetén. Az epizódot Michael Rymer rendezte és Ron Moore írta, amiért Hugo-díjat is kapott.
1×02 – Water
Ebben az epizódban válik a néző számára nyilvánvalóvá, hogy Boomerben ott bujkál az alvó ügynök, ugyanis a flotta vízkészletének 60%-át titokban kiereszti az űrbe. Roslin látogatást tesz a Galacticán, amelynek során Adamával és Baltarral bejelentik a főbb tiszteknek, hogy humanoid cylonok is léteznek. Az elnök végül felkéri tanácsadójának Leet. Boomer majdnem szabotálja a saját hajóját, miközben vizet találnak egy küldetésen. A rendező Marita Grabiak, az író pedig ismét Ron Moore, aki régen nem tartotta túl jónak ezt az epizódot, de utólag visszatekintve már elégedett vele.
1×03 – Bastille Day
Az előző héten talált víz kinyeréséhez a flotta a börtönhajó legénységéhez fordul, és a segítségükért cserébe a szabadulás lehetőségét ajánlják fel nekik. A most felbukkanó Tom Zarek irányítása alatt azonban nem alakulnak olyan simán a dolgok, és a sorozat mindmáig egyik legbrutálisabb epizódját kapjuk, erőszakkal, fülleharapással, Toni Graphia remek párbeszédeivel és Alan Kroeker látványos képeivel.
1×04 – Act of Contrition
Az epizód első perceiben tizenhárom pilóta hal bele egy véletlen robbanásba (amelyet egy valós eseményről mintáztak az írók), így Starbuckra vár a feladat, hogy újakat képezzen ki. A bűntudata Zak Adama halála miatt azonban megnehezíti a dolgát, és végül beismeri a hibáját a parancsnoknak a fia balesetével kapcsolatban. Ez az első igazán karaktercentrikus darab a sorozatban, amely Kara lezuhanásával végződik egy kihalt holdon. David Weddle és Bradley Thompson írók és Rod Hardy rendező is először teszi tiszteletét, mindegyikükről sokat fogunk még hallani, mert profik.
1×05 – You Can't Go Home Again
A feszültség megnő a flottában, ahogy Adama egyszemélyes misszióba kezd Starbuck megkeresésére, veszélyeztetve mindnyájuk életét és az üzemanyagkészleteket. A pilóta végül épp időben tér vissza egy cylon Raiderrel, a parancsnok pedig megbocsátja neki az előző héten beismert bűnét. Carla Robinson forgatókönyvéből Sergio Mimica-Gezzan forgatta le a részt, mindkettőjük a sorozat legjobbjai közé tartozik.
1×06 – Litmus
Tyrol főnök és Boomer titkos kapcsolata és a szabotázsakciók miatt nyomozás veszi kezdetét, amelynek a végén lecsuknak egy ártatlan embert. Felbukkan egy újabb Doral-példány, hogy felrobbantsa magát, és emiatt Roslinnak hivatalosan is be kell jelentenie a humanoid cylonok létezését. Ez a sorozat olcsóbb epizódjai közé tartozik, de szerencsére hibátlanul illeszkedik az egybefüggő történet folyamába, és nem lóg ki a sorból. Jeff Vlaming (X-Akták) írásából Rod Hardy rendezett epizódot.
1×07 – Six Degrees of Separation
A Galactica fedélzetén megjelenik egy hús-vér Six-példány, egyidőben azzal, hogy Baltar virtuális barátnője sértődötten faképnél hagyja őt. A doki hitelessége és a szabadsága veszélybe kerül, mikor a cylon megvádolja azzal, hogy szabotálta a kolóniák központi védelmi komputerét. Michael Angeli brilliáns párbeszédeit a nyolcvanéves mozifilmes Robert Young interpretálta, a hogyvolt után pedig a mustrámat is megírtam az epizódról.
1×08 – Flesh and Bone
Toni Graphia második sztorijában Kara Thrace vallatja a foglyul ejtett Leoben-példányt, a beszélgetésünk azonban hamarosan filózófiai és morális értekezéssé válik, miközben a cylon féligazságokkal zavarja össze a nő fejét. Egy újabb hét akció és látványos jelenetek nélkül, a zseniális forgatókönyv azonban mindenért kárpótol. Rendezni most Brad Turner ugrott be, akit számtalan sci-fi sorozatból és a 24-ből ismerhetünk még.
1×09 – Tigh Me Up, Tigh Me Down
Edward James Olmos beül a rendezői székbe, nehogy Jeff Vlaming szokatlan stílusú forgatókönyvét bárki félreinterpretálja, amikor a Galacticán újra felbukkan Tigh felesége, és a főszereplők mind egymást vádolják azzal, hogy cylon titkosügynökök. Humor, gyanú, túlfűtött incselkedés és veszekedés jellemzi a sorozat mindmáig egyedülálló epizódját.
1×10 – The Hand of God
A több heti karakterfejlesztés, a dráma feldokozása és a belülről fenyegető cylon veszély hangsúlyozása után visszatérünk a külső konfliktushoz: David Weddle és Bradley Thompson azt csinálja, amihez a legjobban ért, és megírják az első nagyszabású űrcsatát a sorozatban. Jeff Woolnough, akit majdnem Michael Rymer helyére választottak annak idején, remekül rendezi a Star Wars-homage-zsal és ír népzenével kísért viadalt az üzemanyagért.
1×11 – Colonial Day
A terrorista Tom Zarek megkapta az elnöki kegyelmet a vízbányászat után, így máris politikai pályára lép: a kolóniák felső házának tagja lesz, majd majdnem alelnök is, de Gaius Baltar kiüti őt. Carla Robinson földi történelmi áthallásokkal, intrikával, merénylettel és humorral fűszerezett sztoriját a fiatal Jonas Pate rendezte, akiről azóta sem hallottunk, pedig nagyon jól végezte a munkáját.
1×12 – Kobol's Last Gleaming, part 1
Miközben a Galactica megtalálja az őshazát, a Kobolt, Helo a Capricán rájön, hogy a barátnője cylon. Roslinnak egyre több a látomása a kamallától, így ráveszi Starbuckot, hogy menjen vissza a kolóniákra Apolló Nyiláért, ugyanekkor Tyrol, Baltar és még néhányan lezuhannak a bolygóra egy Raptorral. David Eick a sztori kidolgozásában segített, de Ron Moore írta a forgatókönyvet, amelyből Michael Rymer rendezte a finálé felvezetőjét.
1×13 – Kobol's Last Gleaming, part 2
A rendezői és írói felállás ugyanaz, így amellett, hogy gyönyörűen fényképezett képsorokat kapunk a Kobolon, a drámaiság a tetőfokára hág: Roslint áskálódása miatt leváltják, és vele tart a fogdába Lee is, Boomer pedig, miután sikeresen elpusztított egy cylon bázishajót, az évad sokkoló cliffhangerében lelövi Adamát. Ugyanekkor a Capricán Starbuck és Helo összefutnak, és az ál-Sharon életét csak az menti meg, hogy terhes a pilótától.
