Lehet, hogy lassan unalmassá válnak az epizódmustráim, de valahogy én mindig képes vagyok találni valami jót a Battlestar Galacticában. Nekem speciel a Black Market is bejött, mondjom bárki bármit, és a The Woman Kingben is találtam jó dolgokat. Igazság szerint épp ettől változatos a sorozat, hogy nem ugyanazért jó az összes rész, mindig más apróságokra érdemes odafigyelni bennük. Van, hogy a sztorin van a hangsúly és a feszültségen, van, hogy az emberiséget érintő drámán, és van, hogy csak egyetlen személy sorsán.
Leginkább erről kéne szóljon a The Woman King, hiszen az évad folyamán Helo tört már borsot a felettesei orra alá, és nem ártott volna rendesen foglalkozni azzal, hogy hogyan élte meg ő maga, hogy meghiúsította a cylon fajon tervezett genocídiumot, illetve hogy igyekezett jóvá tenni a bűnét. A történeten alig-alig érezhető a karakter drámája, pedig Helo valójában rettenetesen erőlködik, hogy valahogy helyrehozza, amit elkövetett, és magát is újra elfogadtassa a legénységgel, annak ellenére, hogy a felesége cylon. Még ki is vágták az egyik legfontosabb jelenetet, amikor bevallotta Adamának, hogy ő felelős a beteg cylon foglyok haláláért.
Emelett, szinte a semmiből, előkerül egy társadalmi probléma, a rasszizmus, előítélet és megkülönböztetés, amely ugyanolyan általánosan, csak bolygónyi léptékben sújtja a kolóniák társadalmát, mint a miénket. Teljesen jó, hogy kicsit jobban belátást engednek a tizenkét planéta közötti különbségekbe, de az ilyesmit már a sorozat eleje óta jócskán meg kellett volna alapozni, és mindig foglalkozni kellett volna vele. Ugyanúgy, hogy anno a Deep Space Nine-ban állandó téma volt a bajori-kardassziai-ember ellentét, és nagyon sok nagyon jó történetnek szolgált alapul.
Így, hogy kicsit légbőlkapottnak tűnik a saggitaroniak kiközösítése, annyira nem is "üt" a rész mondanivalója. Olyan béna megoldásokkal próbálták velünk elhihetni, hogy ez az ellentét jó régre visszanyúlik, hogy elővették a kedvenc szereplőinket, például Tyrolt, és a szájukba adtak olyan mondatokat, amiket nem biztos, hogy várnánk tőlük. Hirtelen mindenki utálni kezdte a sageket. Felettébb érdekes. Addig oké, hogy tudtuk róluk, hogy gyakorlatilag külön állatfaj, annyira más a hitvallásuk mindenről, de kicsit túlzásba estek ebben a részben az írók.
Ez a három téma, vagyis Helo szenvedése és megboldoguláshoz vezető ösvénye, a saggitaroniak speciális helyzete és gyógyszerellenessége, valamint az előítélet és kiközösítés morális kérdése, külön-külön is megérnének negyvenkét percet, együtt viszont csak kioltják egymást. Egyik kifejtésére sincs elegendő idő, egyik sem tud hatásos lenni. Ráadásul ez a gyógyszer-probléma a Szomszédoktól kezdve az összes létező kórház- és nem kórház-sorozatban előjött már, annyira elcsépelt és annyira nincs benne már semmi provokatív és újszerű, hogy rossz látni a BSG-ben. Az előítélet-kérdésben még láttam volna fantáziát, ha tényleg rendszeres témája lett volna a sorozatnak, nem pedig valami egyepizódos afférocska.
A befejezés, bár nekem nagyon ütött, zenéstől, rendezésestől, színészestől, párbeszédestől, akkor is katasztrofálisan trekes volt. Az egyik karakter váltig állít valamit, de senki sem hisz neki, sőt, hülyének nézik, mígnem valamelyik szavahihető figura rájön, hogy valójában ő tévedett, és hősünknek van igaza, és gyorsan megmenti a tetőfokára hágó helyzetet. Unalmaaas. Nem BSG-be való.
Itt a tipikus helyzetmegmentő emberünk Dr. Cottle lett, akinek talán még soha nem volt ekkora szerepe egy részen belül, pedig eszméletlen jól alakít. Tigh a vártnál kicsit köcsögebb volt, de végül is ő ilyen, Michael Hogan pedig tényleg egy isten. Gladia a saját blogjában már ódát zengett a King asszonyt alakító színésznőhöz, aki az előző kettőhöz hasonlóan szintén kanadai, és mily meglepő, csupa olyan amerikai sorozatban kapott szerepet, amelyeket Vancouverben forgattak. Elárulom a titkot: nemcsak olcsóbb Kanadában filmet csinálni, de ha helyi színészeket alkalmazol, akkor még támogatást is kapsz. A visszatérő mellékszereplők között még több a canuck, például a pilóták jó része is az (persze főleg elmismásolt akcentussal :)).
Más. Sokan nem értették, mit keres hirtelen több száz menekült a Galacticán, honnan jöttek, mióta vannak ott. Emlékeztetek mindenkit, hogy a The Passage című részben nem tudom hány hajót elvesztettek a ködben, amelyeknek az utasait korábban ideiglenesen átvezényelték biztonságosabb hajókra, mint amilyen a Galactica is. Nyilván az egyik odaveszett hajó főleg sageket szállított, akik most ottragadtak a mi rombolónkon.
Figyeljétek meg, ha még nem tettétek volna, hogy amikor Fej-Baltar felbukkant ismét, ugyanazt a zenét hallhattuk, mint ami Fej-Six feltűnésekor szokott felcsendülni, csak visszafelé lejátszva. Bear McCreary zenei ötletessége itt is megmutatta magát (bár jelzem, ez már a Downloadedben is így volt).
Hát tessék, ilyen egy igazi filler-rész. Ezeket kell megmutogatni a barátoknak, barátnőknek, mert kerek, egész történetük van, és minimális előismeret kell a megértésükhöz. Bár, ami azt illeti, ennek is lett volna szerepe Baltar későbbi tárgyalásán, ugyanis az eredeti történet szerint volt egy nagy mészárlás New Capricán, amelynek során renegát saggitaroniak sokaságát végezték volna ki. Ebben szerepe lett volna Baltarnak, Zareknek, sőt, Gaetának is valamelyest, de ezt az egészet végül kivágták a tárgyalásból, vagyis meg nem történtté nyilvánították, és utólagosan eltávolították a The Woman Kingből is az erre utaló jeleneteket. Ettől kicsit szétesett, hülyébb lett a történet, de hát ez van. Nyilván az évadfináléért megérte megcsinálni.
Na, most egy kicsit én is tékelek egy bréket a blogolásból, talán a szinopszist még megírom jövő hétre, de két okból nincs kedvem most sokat írni: egyrészt a valódi világban is van épp elég jó dolgom, másrészt gyűlöletes dolog három percet várni egy billentyűleütésre a freeblog szerkesztőjében. Bár most megberheltem, pont nagyon megy, de attól még egy életre meguntam a gépelést.
Azért, amiket beígértem, pl. EJO és Michael Rymer kivesézését, valamint a trekes összehasonlítgatásokat meg fogom csinálni, de hogy mikor posztolom, azt a Jó Isten sem tudja. Különben is, hagyni kell témákat a kilenc hónapos hatásszünet idejére a két évad között :).